Az volna a kérdésem, hogy lehet-e az oldalon valahova hírdetést felrakni. Témája egy előadással lenne kapcsolatos.

Válaszukat előre is köszönöm, az e-mail címem pedig megadtam. További jó munkát kívánok

Betekintve ide üdítő kikapcsolódást kaptam a heti feladatok gondjaiból.
Az izgalmas, egymásnak feszülő, egymást kiegészítő gondolatok ismét pezsdítő utakra lódították fantáziámat.

Hozzátéve, hogy mindez egymást tisztelő, komolyan vevő stílusban. Igazán élvezetes!
Már-már azt az illúziót kelti, mintha egy jó értelemben vett angol klub tagjai lennénk.

Egy olyan hely, ahol az ember megengedheti magának a tévedést és nem kell tartania a prűd ledorongolástól.
Ez nagy szerencse, mert én például nem vagyok sem a történelemnek, sem a nyelvészetnek tudósa. Mindemellett foglalkoztatnak mindkét területtel kapcsolatos kérések, jár az agyam, vannak komoly kétségeim és próbálkozásaim az eligazodásra. A megközelítéseim gyakran tévelygők, de minden esetben a felelősen vállalható, a hosszútávon járható út keresésére irányulóak.
Nem szeretek tévedni. Zavar, ha számomra fontos kérdésekben alapvető tájékozatlanságom derül ki.
Ugyanakkor nem ejt kétségbe, ha tévedek, vagy valamit nem jól tudtam. Onnantól kezdve legalább azt jobban tudhatom, amire fény derült. Tehát járom a gondolkodni akaró ember hepe-hupás ösvényeit.

Itt ezt természetes módon tehetem, hiszen az Illig féle megközelítés felvállalása és vitatása, mint e levelező fórum alap deklarációja, mentesít mindenféle akadémikus kötöttségtől, ugyanakkor kötelez a felelős tisztázásra, de legalább a felelős tisztázás szándékára.
Ezért maradtam kezdettől fogva olvasója és szeretnék sokáig az is maradni.

Barátsággal:
Fabó László

Üdvözlettel
Gábor

Én elsősorban a történelmi témájú munkákra gondolok.
Varga Csaba “ma magyarnak nevezett nyelv”-nek nevezi a magyart.
Természetesen nem köznapi használatra gondolok.

Szvsz a “székely rovásírás” kifejezés is kirekesztő, mert a; egyrészt a rovásírás szó csak az ABC használásának MÓDJÁT (sőt, azt sem mindig, mert könyveket írtak ezzel az írással) mutatja csupán, b; másrészt nem a szkíták találták ki.

Pl a mai írást nevezhetnénk “angol golyóstollírás”-nak, mivel ők használták sokáig. Az kb. ugyanilyen. Holott ugye egy Bíró László…
(igaz, a tollat “biro”-nak (ejtsd: bájró) is hívják a britek)

Kedves Gábor!

Én valóban nem vagyok mérnök, de a “100’000 rabszolga a kősivatagban rámpákkal és görgökkel” (hamvában holt) elméleteknél százszor jobb Sörösé. A sivatagi földön tili-toli módszer kivitelezhetetlen, még ma sem lennének készen vele. Kedves Gábor! Öntől kérdezném, hogy mi az ön elmélete!

üdvözlettel:
T.G.

Vitáznék azzal, hogy nyelvünkre a “magyar” elnevezés kirekesztő volna. Nézzük csak; palócok, jászok, kunok, tirpákok, székelyek stb. mind panaszkodhatnának, hogy a megnevezés kierekszti őket, de hát ez “történelmileg” így alakult és kész. Nincs benne semmi rossz, kirekesztő vagy megtévesztő szándék. Javítani sem kell a megnevezésen. (Megjegyzem, az amerikaiak sem akarják amerikaira változtatni nyelvük megnevezését, vagy legalább mondjuk “világnyelv”-re.)
Ellenkezőleg gondolom, a magyar nagyon is befogadó – épp a nyelv ereje által! Igy lehetünk ízig-vérig magyarok mi Glaszok, Bayerek, Jankovich-ok, Gyurkovicsok, Pokornik, Mikolák stb. (és pl. Zrínyik).
Ez a legszebb az egészben. A legcsúnyább pedig az, hogy sokan visszaélnek ezzel…

Üdv.
GP.

Nem vagyok történész, sem pedig ókorhidrológus(ha van ilyen).
Vagyok ellenben mérnök, mégpedig azt hiszem,nem a botcsinálta fajtából(engedje meg szerénytelenségem). Előre bocsáthatom, hogy a tudományos akadémia nem azért nem foglalkozik a Somló elmélettel, mert féltékenyek a “szakmai tudására”,hanem mert érdemben nem lehet az elméletével foglalkozni.
Sok év hidromechanika tanulással (tanítással, tervezéssel, kivitelezéssel) a hátam mögött, állíthatom, hogy elárasztani nem lehet szivattyúk nélkül. Ráadásul nem csak a hidrosztatikai nyomással kell számolni ekkora vízfelületeknél, hiszen nem egy idealizált laboratóriumban vagyunk, hanem a természetben, ahol az a fránya folyadék máshogy viselkedik, mint azt a középiskolában a fizika órán tanultuk. Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy bizonyos elemeket locsolgattak vízzel, illetve talán még fogyasztották is az építők, de hogy elárasztották volna az építési területet, irányított emelőkamrákat használtak volna, gátszabályozást, úszódarut, és mindezt szivattyúk, zsilipek túlfolyásvédő csőrendszer(ne az otthonában lévő radiátor csőre gondoljon, hanem kettő-három MÉTER átmérőjű csőrendszerre),ülepítőrenszereket(hacsa k nem feltételezzük, hogy mindehhez desztillált vizet használtak).
Minden elárasztáspártinak javaslom, nézze meg dokumentumfilmen a Bős-Nagymarosi építkezést, és szorozza meg öttel a volumenét, majd pedig gondoljon arra, hogy ez lenne a piramisépítések alapja, enélkül az egész, divatos szóval élve piramisproject-et el sem lehett volna kezdeni.
Én is teszek tehát egy javaslatot munkatézisnek, ami körülbelül úgy fog hangzani, mint a vízelárasztás:
A Mogyoró szótő a Mogy,régiesen szólva Magy, és a Magy-ar gyökből nem lehet arra következtetni, hogy mi a mogyoró ültetvények országából származunk?

Nem volt célom megsérteni, remélem nem is veszi sértésnek soraim

üdvözlettel:
Gábor

1, Nekem Kiss Dénes: “aki fázik fát keres” példája tetszik leginkább.
A “Bábel előtt -Isten nyelve, avagy képességünk a magyar nyelv” czimű könyvét olvasom. Szellemes, EGYértelmű, pofonegyszerű.
Mindenki számára érthető és világos. Nekem rögtön a “hogy hogy én erre nem jöttem rá?” vagy “ez nekem is gyanús volt” gondolataim támadtak. pl: fenn-héjázó, eb-rúd-al (=kutyafáját), stb. pl: fenn-héjázó, eb-rúd-al

A gyökrendszerből következik, hogy a magyar nyelvet (és csakis ezt) le lehet írni számtani képlettel. (Fraktál-képlet)

Nekem csak az a szívfájdalmam, hogy az iskolákban a gyerekekkel ideje korán megutáltatják a nyelvtant. Emlékszem én is úgy mentem órára, mint foghúzásra. Egész egyszerűen nem alkalmas a nyugati nyelvek vizsgálatának kaptafája a magyar nyelvre.

2, Lenne még 1 kérdésem: a magyar, hun, székita (->székely->szkíta), avar nyelvek most akkoron nyelvrokonok vagy azonosak???
Rokonság és azonosság között van különbség.

Ha fönnáll az azonosság, akkor pedig kirekesztő a “magyar” elnevezés.
Jobb szeretem az “ősnyelv” kifejezést helyette. Csupán a véletlen műve a mai elnevezés.

Szvsz!

üdv,
T. G.

1.
Hála Istennek, valóban félreértettem, és túl hamar vontam le következtetést érveléséből. Remélem megbocsát. A nyelvújításról ugyanakkor az a véleményem, hogy egyes szavai a teremtés kegyelméből ugyanolyan ősinek tekintendők, mint eredetüket tekintve nem datálható elődeik. A teremtő pipaszó akár ma is felszínre hozhat rég elfeledett igazságokat, a bizonyíthatóan régebbi eredet pedig koránt sem jelent eredetiséget.
2.
A hivatalos tudomány ítéletével kapcsolatban nincsenek illúzióim. Ahol az igazságot felváltja a bizonyíthatóság, csak azt tarthatjuk létezőnek, amit egyben bizonyítani is tudunk. Én pedig úgy érzem, hogy az akadémia játékszabályait nem a magyar élő hagyományok tiszteletben tartásával alakították ki a mindenkori elvtársak. Nem véletlen, hogy a köznyelv csak magyartalanító akadémiának nevezi. Növénnyel, vagy anélkül, a gyökelmélet mindig is üldözendő volt e kompánia számára.

Üdvözlettel,

Kovács Árpád

Válaszolnék néhány gondolatra (kutyafuttában):

Gábor mondotta:
“de a vízzel való elárasztáshoz víz kell. Az pedig a kérdéses helyen nincs. Legalábbis nem abban a formájában, ahogy az kellene.”

1, A tengerek szinje biza akkoron több tíz méterrel magasabban volt és a habja a mai egyiptusi partmenti területek jó részét lefödné.
Egyiptom akkoron egy dús oázis, földi paradicsom volt.

Gondoljunk csak az indiai és mezopotámiai hatalmas kikötővárosokra, amik MA a szárazföld kellős közepén vannak. Azért annyira ne gondoljuk hülyének az ókor emberét, hogy sivatagba kikötőt csinál…

Ja, és hát Sörös elveszi Daniken és hasonszőrűek kenyerét is, mert nagyon úgy látszik, hogy EMBEREK építették és NEM ufonauták építették a megalitikus épületeket!!! hoppá:)

2, Tóth Imrének:

A hajódaru a 44 méter hosszú, leginkább a velencei gondolára hasonlító ún. “Napbárka” volt.

Lenne még 1 kérdésem! Sokat gyötrődtek rajta az egyiptológusok, hogy az egyiptusiak az írásaikban miért emlegetnek folyton hajókat a piramiskokkal kapcsolatban.
Pl a piramis építőit 5 csoportba sorolják: a hajó oldalán, – belséjében, elején, végén lévőknek.
Na erre nem tudtak gombot varrni a tudós urak.
Ja, és hát a szfinx oldalán a vízmosás nyoma, a csatorna-rendszer, stb…

Nem éltem akkor, de az összes magyarázat közül szvsz ez áll a legközelebb a valósághoz.

3, ha már gyökrendszer, szóbokor, miegymás:
idéznék egy másik fórumról

Gyök:PIR
Nézőpont: külső megelenés, hatás.
Képzett szavaink: pirkad – a nap felkelélse elött tűz-színű(piros) az ég alja, piros – a tűz színe, pirít – tűzön elkészít, piramis – (szerintem eredetileg PIR_I_MIS,vagy PIR_A_MAS, ami jelentése tűz – sok – mása vagy tűz – földi -mása, mert ez így TÖKÉLETESEN beleillik a hangok ősi jelentésébe), továbbá esetleg parázs….

Gyök: TŰZ.
Nézőpont: belső tartalom, lényeg.

Képzett szavaink: tüzes(forróvérű), tüzel (tüzet rak, vagy: kutya tüzel= (tudjuk)), tűzről patant, tüzi fa. a nap erősen tűz…”

4, egy nagyon meredek ötlet:
a ZEBRA szó, kialakulhatott akár SZÉP+LÓ szóösszetételünkből is?

üdv,
T.G.

Azt hiszem, félreértett. Jómagam a gyökelmélet megingathatatlan híve vagyok. Pl. a K_R vagy L_P gyökökből termett _ősi_ szavak tucatjai számomra fényesen bizonyítják, hogy a magyar nyelv egyik legalapvetőbb sajátsága, hogy hasonló alakú, mozgású tárgyak, hasonló lényegű fogalmak hangalakja is hasonló. Ez mintegy kihasználja az ember analógiás gondolkodását, így könnyítve meg egyfelől a pontos fogalmazást, másfelől a beszélő által elmondottaknak, s a mesélő szándékának helyes megértését.

Csupán annak igyekeztem elejét venni – mint látom, MZS-hez hasonlóan – hogy olyan “példákat” (aszal-asztal-asszony…) is felhozzunk a gyökök léte mellett, melyek ebből a szempontból nem állják meg a helyüket (vagy csak kevésbé nyilvánvalóak:). Az elmélet bírálói pont az ilyen tévedésekre csapnak le, s rögtön meghozzák sommás ítéletüket a teória egészéről is. Ez természetesen nem felel meg a tudományos elveknek (hiszen az állítást nem cáfolhatja a hibás bizonyítás), de a tudós is ember, az ember pedig gyarló; és ha egyszer valaki már “belátta”, hogy a gyökelmélet téves alapokon nyugszik, sajnos nehezen fogja feladni ezen meggyőződését.

A “növény” valóban figyelemreméltóan jó szóalkotás, és azt mutatja, hogy a nyelvújítók (valószínűleg csupán ösztönösen) felhasználták a meglévő gyököket (méghozzá a megfelelő, a jelentéshez passzoló gyököt!, ilymódon kiegészítve a gyök meglévő szóbokrát), és ez az egyik oka, hogy e szavak oly könnyen gyökeret ereszthettek a magyar nyelvben.

A szóalkotás jelenleg is zajló folyamat, jó lenne, ha mostanság is a nyelv szellemében, a gyökök segítségével alkotná(n)k meg a modern kor új fogalmainak nevét (ezúttal akár tudatosan felhasználva a gyökökről szerzett tudásunkat)!

Tisztelettel:

Somlói Dániel