Vendégkönyv

 

 Tóth Imre 2004.11.01 – 17:39
Kedves fórumosok, volt valaki Marácz László előadásán 29-én? Nagyon örülnék, ha néhány mondatban összefoglalná az ott hallottakat, aki esetleg ott volt! (Nekem sajnos túl messze van, és az időpont is rossz volt.)

 

 Bator 2004.10.30 – 00:05
Udvozlok minden kutatotarsat, Mesterhazy Zsolttal az elen.
Glatz hozzaszolasara: azt kell megerteni, hogy itt nem arrol van szo, hogy a neveket nem mindig helyes magyar atirassal alkalmazni, hanem arrol, hogy itt a NEV-SZERKEZETEK Felepitesenek AZONOSSAGAROL beszelunk. KAL:+ONGA pl. ott van a fold 26 orszagaban, nalunk harom is van a Tiszahaton, Zambiaban aztan 14 folyo nev-szerkezete KAL+ONGA. (ZAM+BIA kiraly Mezopotamiaban 4000 eve!), KAL+ONGA+VAR pedig az Idotlen Varosfalas Ponape szigeten falu ott a PATA+PAT domb alatt, de(!) PATA+PAT Eszak Luzonon is domb, PATA+Lom es Kala+PAT ket folyo Mindanaon , ahol a BALA+BUDA folyo, GALAN+TAI hegy a tarsa, de(!) nalunk PATA+Lom Somogyban falu ott a Tolnai Sarkozben levo Kala+PAT vizes-rettol delre. KALA+PAT Csaladi nevunk, kulonosen a Bacskaban TA+MANA varfalu tajan gyakori!KAL+ONGA es PATA+LOM, PATA+PAT, BALA+BUDA osi nevelemekbol : a KAL, ONGA, PATA, LOM, BALA, BUDA nevelemekbol epul fel. Valahany Magyar Csaladnev is. Vagy: TARA+BA dulo Szat+Mar-ban, Csaladnevunk is, de(!) TARA+BA ott van a fold tovabbi 18 orszagaban-tajan is. (L.: Honlapunkon a Tamana Nevtarban). Itt amellett, hogy KAL+ONGA, PATA+PAT, TARA+BA latinbetus irasat ugyanugy ejtik ki mindenutt, mint nalunk, a lenyeg nem a kiejtesi eltereseken van (ami igen csekely amugyis(), hanem a SZERKEZETI FELEPITES OSI-TAMANA Minta szerinti tenyen. (L.: a Nevszerkezetekrol irtakat Honlapunkon).
Itt szeretnem megkerdezni: Fabo Laszlo rokona-e a San Franciscoban levo “Hidfos” Laci batyamnak?

 

 Glasz Péter 2004.10.29 – 18:21
Kedves Mesterházy úr!

Belekukkantottam a korábban hivatkozott zalai tamanába – őrült nagy munka lehetett, minden tiszteletem.

Túl azon, hogy a “tamanai gondolat” igazsága cáfolhatatlanul tör elő a gyűjteményéből, az motoz bennem, hogy a táblázatában mai írásmódú kárpát-medencei neveket vetünk össze mai írásmódú távoli nevekkel. Mint az látható – pl. a Mo. történelmi földrajza a Hunyadiak korában /Csánki Dezső/ c. munkában is – a magyar nevek írásmódja változik a korral. Feltehetőleg a távoli település- víz- stb. neveké is. (Ráadásul helyenként az volt az érzésem, hogy a térképvázlatokon, mintha magyarítva lettek volna a megnevezések /pl. MÁnd, SukorÓ…/.)
Nem torzít ez a képen?

Üdvözlettel

Glasz Péter

 

 Tolnai Gábor 2004.10.28 – 08:59
Újabb adalékok:

(kicsit csapongok az időben, de azért van némi hasonlóság:) )

Galadriel: Emese
Elrond és Earendil: Hunor és Magor
Thranduil: Gyeretyán király, Kummagyaria ura

Szürke Gandalf: al-főtáltos :))
Fehér Szarumán: főtáltos
(Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia -> mágus=táltos)
Fehér Tanács: ópusztaszeri országgyűlés

Bilbo, Frodó, Samu, Trufa, Pippin:???? tippek?

Arathorn: Roga
Aragorn (Elessar) : Attila (Isten Ostora)
Arwen: Attila felesége :)))
Éorl: Szent István
Éomer: árpádházi Szent László, a lovagkirály
Boromir: Imre herceg

Keselyüstök, a mearák legszebbike: Csodaszarvas
Szél Ura Thorondor, a Sasok Ősatyja: Turul madár

 

 Nádasdy Gábor 2004.10.27 – 20:14
Fabó László!

Adalék a Gyűrűk urához:
Hobbitfalva: Fehérvár
Völgyzugoly: Debrecen
Mória kapuja: Erdély
Mordor: Isztanbul
Vasudvar: Szófia
Vadonfölde: Halics
Borbuggyan: Duna
Szürke Omboly: Tisza
Ködhegység: Kárpátok
Kékhegység: Alpok

Nekem tetszene:)))))

üdvözlettel

 

 Glasz Péter 2004.10.27 – 19:37
Kedves Mindenki!

Egy gyöngyszem, amin nem kell gondolkodni, csak élvezni határtalan szépségét:
Wass Albert úgy is nevezi a csendőrt, hogy csöndér. Úgy-e szép?

(De ha valaki nagyon akar gondolkodni ezen, elmerengehet azon, hogy van-e kapcsolat a magyar bodnár, pincér, külügyér, tanár… csöndér… stb. típusú szavak és a nagy európai nyelvekben -er vagy -eur -el képzett szavak /pl. teacher, runner, tinker, tailor… vagy fumeur, tueur, joueur, directeur vagy macher, spieler, rechner stb./ között…)

Üdv.
GP.

 

 

 Csiki István 2004.10.27 – 18:56
“Tévtanok és torzítások a magyar őstörténet kutatásban” címmel PROF. BAKAY KORNÉL előadást tart Dunaújvárosban

-Helyszín:dunaújvárosi evangélikus templom(Szilágyi Erzsébet u. 34)

-Időpont:2004 október 30 (szombat)

Az előadás díjtalan. Mindenkit sok szeretettel várunk.

 

 Tolnai Gábor 2004.10.27 – 11:56
Kedves Fabó László!

“off”:

A Kárpát medence Európa közepe minden tekintetben. :)))
Azt viszont nem tudtam, hogy geometriailag pont a Kárpátalján van. Megmondaná nekem, hogy körülbelül melyik település/ekre esik ez a pont?

Hát monnyuk, ha arra célozna, Tolkien nem kelta motívumként vette át a “Középfölde” – “Middle-Earth” – kifejezést.
Nála a Világ Körein belül a Földön, vagyis Ardán játszódik a történet. Eurázsiához hasonló földrész nyugati csücskén található Középfölde. Azért hívják így, mert tőle nyugatra a valák földje (Valinor), az eldák őshazája és keletre az idegen keleti birodalmak vannak.
Középfölde Nyugat-Európát takarja, tükröződik benne az egyszerű emberek gondolkodása a világról, hogy a föld véges és körös-körül tenger veszi körül. Egyszóval Nyugat a világ közepe.
Térképegyeztetések során sokan arra következtetnek, hogy Mordor, a gonosz birodalma, a hegyekkel körülzárt Gorgoroth-alföld valójában a Kárpát-medence. Én ezt nem tartom valószínűnek, egyszerűen csak szüksége volt egy megközelíthetetlen területre és kész, nem sokat vacakolt szvsz az igazi Európa térképével.

üdvözlettel:
tolnai gábor

 

 MZs 2004.10.26 – 21:36
Kedves urak!

talán én is hibás vagyok, hogy mértéken felül nyilatkoztam a közelmúltban. kérem ne tekintsenek beszélgetést vezető személynek, akinek a véleménye nélkül nem tudnának létezni. régebben volt olyan vágyam, hogy az indexen és origón manapság zajló történelmi viták nálunk talán jobb körülmények közt lettek volna folytathatóak.

sajnos, mi ezt technikai háttérrel nem tudjuk követni, de a hűséges olvasók jelenlétéért személy szerint hálás vagyok kitartásukért.

üdvözlettel

 

 Tóth Imre 2004.10.26 – 20:31
Kedves Fabó László!

Kezd úgy tűnni, hogy Önnek igaza van, vagy legalábbis lehet! Kezdetben ellenérzésekkel fogadtam ezt az “asz” dolgot, de minél több példát hoz, annál inkább be kell látnom; van benne valami! Örülök, hogy itt van, helyeslem a kitartását, és további sikeres szófejtéseket kívánok!
Üdvözlettel:
Tóth Imre

 

 Nádasdy Gábor 2004.10.26 – 20:29
Fabó László

Miféle tartalmi vonatkozások?

 

 Fabó László 2004.10.26 – 19:37
Tisztelt Mesterházy Zsolt!

Tekintettel arra, hogy az előző, Önnek küldött beírásom óta, több témához is fűzött észrevételeket, de az enyémhez nem, feljogosítva érzem magam a feltételezésre, miszerint nem értettem félre e fórum jellegét. Hiszen „a hallgatás féle, beleegyezés féle”.
Nem fórumidegen tehát, ha felvetődő és felvethető gondolataimat vitára bocsátom, esetleg másokét vitatom.
Az Ön 10.19.-i észrevételeihez fűznék néhány felvetést.
Nagy örömmel, büszkén vállalom a „délibábos” honhoz tartozásom, akkor is, ha a környezetkárosítások miatt e jelző már csak a múlt ködébe vesző, híres különlegessége volt hazánknak. Akik ma ezt mint bélyegzőt rántják elő, méltatlanok a becsülésre, mert komoly érvelés helyett olcsó minősítésekkel kívánnak fölülkerekedni.

Aszófő önálló jelentéssel bíró, értelmes magyar szó. Közvetlen és egyértelmű jelentése: fonnyadó fej.
Szerintem bizonyítani azt kell, hogy nem erről nevezték el a Balaton melletti községet.
Természetes feltételezni, hogy Szentistván község nem Szent Istvánról, vagy a Nyúl nevű falu nem az azonos nevű állatról kapta a nevét? Mit kell ezekben bizonyítani? Mi számíthat még bizonyítéknak?

Ugyanakkor mindez mellékes az „asz”-nak, mint „össze-” értelmű alapszónak a különböző megjelenéseiben való felismerése szempontjából. E felvetéseim célja éppen a figyelem ráirányítása.

„igazából örültem volna, ha az asztallal kapcsolatban valami jó hírrel szolgált volna, de még nem késő” írja.

Továbbra sincs a birtokomban háromnyelvű agyagtábla, amelyen az asztal szó alkotója, büntetőjogi felelősséggel kinyilatkoztatta e szó megalkotásának módját. Felejthetetlen gyermekkori élményem, azonban, áldott emlékű dédnéném, Kató néni kertecskéjében a napra kirakott asztalon széthintett, szeletelt alma, vagy szilva édeskés illata. A kedves napocska nem kért érte napszámot. Kató néni eszébe sem jutott volna a drága fát aszalásra pazarolni. Köllött az télire.
Innen az alapos gyanúm, hogy a fában szegény folyamközben, vagy sztyeppén is a napon aszaltak, tálon, vagyis asz-tálon.

Hasonlóan adódik az „aszfalt” neve. A sumerek, majd a babiloniak és az asszírok a zömmel napon szárított (aszalt) tégláikat (és a sokkal ritkább égetetteket) aszfalttal kötötték össze az épületeik falában. Kötőanyaguk neve a funkciója: asz-fal(a)t.

Ami a két „sz”-es változatokat illeti. nem látok okot a különválasztásukra. Azok lehetnek, ugyanis kiejtési változatok. Hasonlóan a ma használatos „szőlő” és a régen elterjedt „szöllő” alakokhoz, vagy a mai „Attila”, illetve az egykori „Atilla” név változatokhoz.
Az én logikámhoz közelebbi az a feltételezés, hogy a felszólító (nyomatékosító) „assz” beépülései ezek.

Köszönöm, mert nem ismertem az, „assassination” kifejezést, mely „merénylet” értelmű Ön szerint. A nagy angol szótár „(or)gyilkosság”-ként említi, ami szinonimája annak.
Ezt a példát Ön, mint kvázi-cáfolatot hozza. Holott, éppen az általam felsorolt rendet egészíti ki. A merénylet ugyanis gyilkos célú összeműködés, avagy összeesküvés.
Azonos erővel emeli ki e szócsoport származási-szemléleti közösségét, mint az „assemblée”, mely „gyülekezet, társaság, együttes”, illetve „gyűlés” értelemben használt. Kell e külön bizonyíték, hogy itt is az „asz”-nak az „össze-” jelentése az értelemet irányító tag.

Sőt, ezek után nagyon is hajlok a feltételezésre, hogy az „assz-” és az „össz-” azonos eredetű és értelmű alakváltozatok éppen a magyar nyelvben.

A sors különös kegye folytán, múlt heti vidéki munkám közben, a kezembe került egy feltűnően igényes kiállítású könyv, melynek címe: Ősműveltség és középkori kultúra.
A megjelentetési dátum nélküli kötet a Magyar Művelődés Történet sorozat tagja, melyet Domanovszky Sándor szerkesztett, bevezetőjének szövege alapján a két világháború között. E bevezető éppen a „történet, illetve „történelem” szavaink tartalmi megragadhatóságát (megragadhatatlanságát) járja körül.
A bevezető harmadik bekezdését kiírtam:
„A mi korunknak jellegzetes sajátsága, hogy a fogalmaknak, amelyekkel élünk, lehető pontos meghatározására törekszik. Intelligens emberek mindjárt mindennek a definícióját keresik. Különösen felületesebb értelmi műveltség esetében. Abban a hitben teszik ezt, hogy a pontos meghatározások megmentik őket a logikai botlásoktól. Mélyebb gondolkozás, sok töprengés, erős kritikai érzék és finom megkülönböztető képesség szükséges ahhoz, hogy az ilyen definíció-gyűjtő rájöjjön arra, hogy a szőrszálhasogató pontosságával korántsem fogta meg az életet, sőt éppen az élet siklott ki kezei közül. Ami pedig fáradtságának eredményeként visszamaradtat, minden pontossága ellenére is merev, élettelen forma.”

Nekem tetszik.

Barátsággal:
Fabó László

 

 Fabó László 2004.10.26 – 19:24
Tisztelt Tolnai Gábor!

Az egész Gyűrűk Ura kérdéskört izgalmas és különös fénytörésbe helyezi, ha nem feledjük el:
Európa geometriai középpontja Magyarország északnyugati határának közelében, Kárpátalján
van, amit a K und K térképészeti hivatala mért ki és amit Ferenc József emlékművel jelöltetett meg, s ma is ott áll.

Európa középfölde tehát a Kárpátmedence.
Ehhez már csak a kelta-magyar összefüggéseket (Ld.pl.: M.Zs.: Miért nem indoeurópaiak a kelták.)
hozzátéve, szép kis sütemény kerekedik.

Barátsággal:
Fabó László

 

 Fabó László 2004.10.26 – 18:45
Kedves Nádasdy Gábor!

Oké!
És a tartalmi vonatkozások?

Barátsággal:
Fabó László

 

 

 Dr. Marácz László 2004.10.26 – 14:55
a Szent Imre Plébánia és a Magyar Nyelv- és Ostörténettudomány Kutatása a XXI.sz-ban Alapítvány szeretettel meghívja és várja 2004.
pénteken október 29-én este 18.00 órára, a Szent Imre Házba, Bp., XI. Himfy u. 9.sz.
Dr Marácz László nyelvész (Amsterdam) elöadására:A magyar nyelv eredete és szerkezete

 

 Tolnai Gábor 2004.10.26 – 10:01
utólag is elnézést a “kis” kitérőért! :))

-visszaolvastam és javítom magamat, mert elkövettem egy szarvashibát. A GYU nem “(mű)eposz”, mert nem felel meg az eposz műfaji követelményeinek, nem verses formában írodott (“csupán” eposzi kellékeket tartalmaz).

 

 Tolnai Gábor 2004.10.25 – 12:08
Kedves Mesterházy úr!

“Magánvéleményem szerint Tolkien ősi kelta elemekből farigcsált valamit, aminek van egy kis ősi illata, kelta borzongása, mai irodalmi cicomája, és a tetején a fogyaszthatóvá varázsoló maszlag. Így kell sikertörténeteket írni, a recept egyszerű. Bárki kipróbálhatja, bár mostanában Harry Potter után közvetlenül nem ajánlanám.”

No most akkor kicsit védeném Tolkient és tisztáznék pár dolgot:)))))

1, Tolkien valóban ősi kelta, germán és finn mitikus- és nyelvi elemekből építkezik, ezeket felhasználva alkotja meg a saját világát és a hozzá tartozó nyelveket(!).

2, “A fogyaszthatóvá varázsoló maszlagról.”

Tolkien az íroasztalának írt, sosem akarta kiadni, a véletlenen múlt, hogy kiadták. A könyve anyagi hozadékait saját életében nem igen élvezte. Abban a korban népszerűtlennek számító álláspontot bír.
Amiről Tolkien ír, az pontosan ellenkezett a kor aktuális (I és II világháború) értékeivel: az átlátszó-hazug háborús propaganda tagadása és kifigurázása; háborúellenesség, elszánt pacifizmus; a hatalom, mint a bűn abszolút forrása; a sokszor végletekig menő konzervativizmus”, a gyilkosság elítélése, mély katolikus vallási meggyőződés és moralizálás. Jó és rossz éles elkülönítése.

Szóval a Gyűrűk Ura kudarcra, bukásra volt ítélve egy olyan korban, ahol az atombomba használatát jogosnak tartották, ahol a barát fogalma az ellenséggel összemosódik, ahol csak szürke van.

Nem is beszélve arról, hogy a nyelvész professzor munkásságának csupán mellékterméke Középfölde, sőt, a több tízezer oldalas tolkieni világnak csupán apró szelete a Gyűrűk Ura. Aki ösmeri az életművét pontosan tudja miről beszélek.

A bukás elmaradt, a háborúban és vezetőiben csalódott, megcsömörlött
emberek végső menedéké vált. Későbba hippi mozgalom karolta fel és tette a háborúellenesség szimbolumává. (a hatalom gyűrűjétt -tévesen- az atombomával azonosították.)

3, a tolkien-epigonok megjelenése törvényszerű volt, nyakló nélkül jelennek meg rosszabbnál-rosszabb regények, pocsék minőségben és nulla önálló képzelőerővel. Természetesen vannak üde színfoltok (naggyon kevés), de abban megegyeznek, hogy kivétel nélkül mind, egytől egyik Tolkienre építkeznek, mégis egy sem ér föl vele.

4, A Harry Potter a Gyűrűk Urával ellentétben egy üzleti vállalkozás. Egy tehetséges, szépreményű írónő átmegy sorozattermelővé.
A két mű egy napon említése és állandó összehasonlítása szerintem elhibázott dolog, mivel teljesen más a műfaj és a megcélzott olvasóközönség. Gyökeresen más értekrend. Elég, ha csak a mélyen vallásos Tolkient nézzük. Ő elítélte a boszorkányságot és fekete mágiát, ami viszont erőteljesen jelen van a Harry Potterben, mi több- épp arra épül.
Műfaját tekintve a Harry Potter egy gyerekeknek szánt “ifjúsági regény”, a Gyűrűk Ura elsősorban felnőtteknek írt (mű)eposz.
A hobbit (nálunk Babó néven jelent meg) viszont gyerekmese.

A Gyűrűk Urát még akkor is olvasni fogják, mikor a Harry Potterre már senki sem emlékszik…

5, borzalmas és gyomorforgató az az igyekezet, ahogy minél több bőrt lehúznak a történetről és a film utáni GyU-lázból. Ugye itt vannak a gollam babák és frodó tolltartók, rágógumik. Örülök, hogy ezt Tolkien nem érte meg…
Az egyetemes emberi értékek ugyanis nem eladók. Ezt meg hollywood nem érti, nem tudja értelmezni… sajnos ebből a hozzá nem értőknek az jön le, hogy a gyűrűk ura is olyan maszlag, mint a harry potter és a csillagok háborúja (szintén üzelti vállalkozás). Pedig ég és föld…

üdv,
tolnai gábor

 

 Tolnai Gábor 2004.10.25 – 11:15
Kedves Mindenki, különösképp Mesterházy Úr!

Azt hiszem megint félreértés történt. A magam szerény eszközeivel szintén – ha jól gondolom Önökkel egyetemben – ugyanazért a célért küzdünk: az egyetemes és a magyar történelem eddig félreértelmezett/eltitkolt/igaztalanul rágalmazott/ stb dógaira fényt derítsünk és a magyar történelem (“mit rákentek a századok”) igaz voltát (származás, ősi műveltség) újra a köztudatba hozzuk ezáltal erősítve a nemzeti tudatot, érzületet.

Ha tévednék igazítsanak ki!

Úgy tűnik az eddigi bejegyzéseimből egyesek nem vette/vették észre, hogy (merem remélni) “egy oldalon állunk”. (Szvsz)

Nem tartom magamat sem tévedhetetlennek, sem mindent tudónak,
ezt sosem állítottam, Gábor barátunk mondja előszerettel az ellenkezőjét.

Azt azonban nem állom, ha dogmák kerülnek a történelembe, mindannyian láthattuk, hogy milyen veszélyes lehet (lásd: finn-ugor elmélet) és mennyiben korlátozhatja a kutatást.
Nem lehet elvárni senkitől, hogy eztán szentírásként kezelje az Arvisurát és aki megkérdőjelezi az “népellenség”. Ez ugyanoda vezet, mint a finn-ugor elmélet kizárólagossága!
A szemellenzőt köszönöm szépen nem kérem.

Szvsz sajnos Mesterházy Úr is ugyanabba a hibába esik, mint amivel Kozmács urat is ostorozzák…

Személy szerint én a vadhajtásoktól mentes “objektiv” tényeken és logikus következtetéseken alapuló történettudomány híve vagyok.
De azzal is tisztában vagyok, hogy a tudományos módszerek alkalmazása önmagában még nem tudomány.

Gondolom sokunkkal megesett, mikor a székita (ha úgy tetszik szkíta) hagyományainkról beszéltünk a finnugor elméleten fölnőtt emberrel, azonnal jött a válasz: “tudom, te is a Szíriuszról jöttél, ne is folytasd”.

Azt hittem erre a legjobb orvosság, ha azonnal elhatárolódik ezektől a “nemfinnugorista” történész társadalom, akiket mind egy halmazba sorolna, erre tessék, most meg pont azok veszik védelmükbe őket, akiktől az ember higgadt józanságot várna…

Bevallom féltem a magyarságtudományt, hogy az olcsó sci-fit is beengedi köreibe és eztán joggal sütik rá a délibábos bélyeget!

Az Arvisurával kapcsolatban lehet, hogy tévedtem és szórul szóra igaz minden sora. Nem zárom ki. De élek azzal a szabadságommal, hogy mást gondoljak róla. Ezzel párhuzamosan tiszteletben tartom azok véleményét és személyét(!), akik az Arvisurát, mint igaz mítoszt elfogadják.

bár nincs bennem harag: “értem haragszom, nem ellened!”

“olvassák ezt a vendégkönyvet olyanok is, akik ily módon bizonyítékokhoz juthatnak a „délibábos”-nak minősíthető gondolatkezdeményekből, majd az orrunk alá dörgölik…” – M.ZS.

üdvözlettel:
tolnai gábor

 

 Tóth Imre 2004.10.24 – 16:50
Kedves Gábor!

Kevés olyan ember van, aki képes elismerni, ha hibázott valamiben. Ön úgy látszik, ezen kevesek közé tartozik. Gratulálok!

Üdvözlettel:
Tóth Imre

 

 Gábor 2004.10.24 – 16:05
Tisztelt Fabó László!

Azt hiszem önnek igaza van, túlságosan elragadtattam magam.
Ez úton szeretnék Tolnai Gábortól elnézést kérni, amiért elragadtattam magam.

üdvözlettel Nádasdy Gábor

Page: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24