Nem szeretném az idejüket rabolni, az én hozzáállásom a
témához a következő:
Van e lehetőség az adó 1%-át felajánlanom PAP GÁBOR TANÍTÓ ÚRNAK
a Rá váró további munkák könnyebb elvégzése érdekében.
Mostanában kell ezeket a pénzeket felajánlani, én szeretném ha ezzel
tudnám segíteni a Magyarság jövőjét.

További sok erőt a tanításaikhoz !
Üdvözlettel Bajtai Zoltán.

Megdöbbentő hazugságok vannak az oktatott történelemben.
Annyit vállalok ebből terjesztem ezt a honlapot és a gondolatokat, ha nem is tüzzel- vassal, de szívvel.

DéLov

Az érdekelne hogy mit gondolnak a kutatók(Herribert Illig, Pap Gábor)
az Arvisuráról.

Most olvastam el Illig Úr könyvét. Olyan kérdésekre kaptam válaszokat, amik az általános- és középiskolai történelemórák óta foglalkoztattak. Akkor még nem tudtam megfogalmazni magamnak, de éreztem hogy valami nincs rendjén a kérdéses időszakkal. Remélem, hogy a téma Magyarországon is egyre nagyobb nyilvánosságot nyer és hirdetőit nem bélyegzik sarlatánnak, mint ahogy az a magyar őstörténet sumer irányba való kutatóival már megtörtént.
A honlap nagyon színvonalas. További jó munkát kívánok!

Joó Domonkos

Őszintén szólva megértem Baggermann urat. Megértem, mert tavaly augusztus táján, amikor először találkoztam ezzel a “kitalált középkor” néven ismerté vált elmélettel, akkor én is hasonlóan nagy rosszallással fogadtam. Arra már én is rég rájöttem, hogy a hivatalos magyar őstörténeti szemlélettel alapvető problémák vannak. De azzal is tisztában voltam, hogy a nem hivatalos magyar őstörténet minden igazsága ellenére néhol súlyos vadhajtásokkal szennyezett. Úgy gondoltam, hogy Heribert Illig elmélete is egy ezekhez hasonló vadhajtás, és ennek megfelelő unszimpátiával is kezeltem. Ez azonban csak addig tartott, amíg el nem határoztam, hogy szerény lehetőségeimhez mérten, úgy ahogy azt most Baggermann úr is javasolta, áttanulmányozom a rendelkezésemre álló irodalmat. Ekkor esett le az állam! Tudniillik ahelyett, hogy Illig elméletét kőkeményen cáfoló történelmi adalékokat találtam volna, mindenütt ( hangsúlyozom: mindenütt!!! ) ahová csak nyúltam, csak azt alátámasztó mozaikkockákat találtam! Ezeket a mozaikkockákat egy másik történelmi fórumon már részben közzé is tettem, és ha időm engedi e helyen is közzéteszem majd. Most ha lehet nem kezdenék hozzá ezek ismertetéséhez, de higgyék el: a végtelenségig lehetne sorolni azokat a kemény tényeket, amelyek porrá zúzzák a hivatalos kronológiát!

Szeretnék konkrétan is reagálni Baggermann úr egynémely felvetésére. Egyik hozzászólásában ezt írja:

“Ugyanis van egy nagyon érdekfeszítő momentuma ennek az egész elmebetek elméletnek: az idő állandó. Ha valahol megszakad, azt az idő alá tartozó valamennyi helyen érzékelni kell. Így: Kinában miért nem hiányzik a háromszáz év? A bizánciak, az arabok?”

Baggermann úr! Ön vagy egyáltalán nem olvasta Heribert Illig könyvét, vagy komplett fejezeteket ugrott benne át! Tudniillik a könyvében Illig mind Kínára, mind Bizáncra mind pedig az arabokra kitér. De Bizáncnak a felemlegetése az ön Illig-ellenes nézőpontjából egyenesen szarvashibának minősül, ugyanis a legtöbb bizonyítékot Illig igaza mellett éppenséggel a Bizánci Birodalom története szolgáltatja! Én magam is felfigyeltem a VII. századi és a X. századi Bizánci Birodalom bel- és külpolitikai helyzetének rendkívül feltűnő hasonlóságaira, és ezeket a meglátásaimat e témával foglalkozó más történelmi fórumokon már korábban közzé is tettem! Szóval Bizáncot inkább nem kellett volna emlegetni.

Továbbá azt írja Ön:

“Ja, és még csak annyi: a történelem egy tudományág. Némi felkészültséget igényel a vizsgálata. Önök mit szólnának hozzá, ha olyan ember műtené Önöket, akinek ugyan orvosi diplomája, szakértelme nincs, de van egy klassz elmélete arról, hogy a vese az anus egyk része?”

Tisztelt Baggermann úr! Igaz, hogy Heribert Illig hatalmas nagytakarítást végez a történelemben, de azért higgye el nekem: nem utcaseprő! Könyve megjelenése után több folyóirat is foglalkozott az általa felvetett gondolatok ismertetésével. Többek között ilyeneket írtak róla:

„Érdemes időt fordítani a bizonyítás részleteire is. Először is azért, mert a bajor Heribert Illig nem amatőr, diplomás történész. Másodszor is azért, mert érvei kétségtelenül elgondolkoztatóak. Nem tudom, igaza van-e, de éppenséggel igaza is lehet. Illig magas színvonalon képviseli meglepő tézisét a legkülönfélébb történészi segéddiszciplinákban (építészet, régészet, numizmatika, írástörténet, nyelvtudomány, teológia, hadtörténet, dendrokronológia, művészettörténet stb.), de soha, sehol nem áltudományos, nem lépi át a hivatalos, legitim tudományosság határait.”

„a tények és adatok káprázatos sokaságát zúdítja ránk a szerző, aki a vizsgált kor teljes történelmi panorámáját áttekinti”

Tehát nem tudom milyen alapon sugallja Ön az olyan szemenszedett valótlanságokat, mintha Illig megfelelő képesítés nélkül kontárkodna csak bele a “szakértő” történészek dolgába! Éppenséggel ő is szakértő történész! De nem csak ő, hanem a kutatógárdájába tartozó más német történészek is magas szintű képesítéssel rendelkeznek. Így például az a Gunnar Heinsohn, aki legutóbb a Carolus Simplex-ről írt tanulmányával örvendezetett meg bennünket: történészprofesszor! Mint ahogy Pap Gábor sem az ócskapiacon vásárolta művészettörténészi diplomáját! Tehát egyszerűen nem értem, hogy Ön miről beszél akkor, amikor a szükséges orvosi képesítés nélkül operáló ember példájával hozakodik elő!

Miután a számítógépem nem alkalmas könyvtárnyi anyag tárolására, ezért kérem, hogy érje be nlhány referencia-művel és bibliográfiákat tartalmazó monográfiával.

III. Ottó korára javaslom Percy Ernst Schramm: Kaiser, Rom, Renovatio c. alkotását. Alapmű.

A korszak forrásaira nézve ugyancsak érdemes forgatni:

W. Wattenbach-R.Holtzmann: Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter. Berlin 1938, illetve megjelentették később is.

Amennyiben ez utóbbit felüti, ott az I. kötet 41-42. oldalán megtalálja a 8-9-10-11. századi német évkönyvek pontos bibliográfiai adatait. Miután azt szépen kijegyzetelte,. (bizonyára jól tud latinul), javaslom, hogy nézze meg a Hildesheimi, Quedlinburgi, Altchai, Magdeburgi, Corwey-i évkönyvet. Ott pl. valamilyen furcsak oknál fogva nem akar megszakadni az idő.
Továbbá javaslom, hogy forgassa az arab, bizánci forrásokat.

Egyébként ez utolsó levelem. Egyáltalán azért írtam, mert felháborítónak tartom, hogy néhány sarlatán teljesen elmebeteg ötletek alapján hamis látszatot kelt nemzeti történelmünkről. Nézetem szerint ezzel pont azokat segítik, akik száz éve azon munkálkodnak, hogy szétessen a magyar nemzettudat.
Elolvastam ezen a honlapon Papp Gábor előadását. A nyilvánvaló paranoid vonásai mellett tele van tárgyi tévedésekkel is, amit ír. Javaslom, hogy olvassanak uitána.
Véleményemet pedig fenntartom: a történelem tudomány, ezért csak megfelelő olvasottsággal és felkészültséggel szabadna hozzányúlni. Javaslom, hogy kezeltesse magát olyan orvossal, aki nép-nemzeti, összeesküvés-elméleti alapon operál.

Üdv:

Baggermann Lipót

Meg kell osztanom aggodalmamat eddigi hozzászólásaival kapcsolatban:
Kénytelen voltam észrevenni, hogy leveleinek számát tekintve immár dobogós helyezést ér el, noha azok teljességgel semmitmondóak, üresek.
A csacsiság minősítés is a levegőben lóg, ugyanakkor felkeltette az érdeklődésemet:
Kérem tiszteljen meg azzal, hogy e fórumon részletesen is kifejti véleményét a témában a következő formában:
1. állítás;
2. bizonyítás, vagy hely hiányában legalább néhány szemléltető példa,
mindannyiunk okulására;
hátha kedvet csinál a laikus olvasó számára az Ön által említett gazdag szakirodalom tanulmányozására.
Fentiek hiányában eddigi megnyilvánulásait nem tudom mire vélni.
Üdvözlettel,

Kovács Árpád

U.I. Megtisztelne, ha nevezett szakirodalomból egy listát összeállítana, és elküldené címemre. Várom jelentkezését.

a probléma éppen ott van, hogy kezembe vettem Heribert Illig könyvét. Ami az elmélyülést jelenti, a középkortudománynak azért van egy szép nagy irodalma, amin mindenkinek érdemes lenne magát legalább részben átrágni, mielőtt – akár felvetés szintjén (bár Illig állításokat fogalmaz meg könyvében) – egy ilyen horderejű kijelentésre ragadtatja magát. Vonatkozik ez mindenre, így természetesen a középkori történelem egészére is.
Mindamellett jó lenne, ha esetleg idéznék azokat a német véleményeket is, amelyek – szakmai indokok alapján – nem értenek egyet ezzel az igen nagy csacsisággal, amit Heribert Illig (aki azért valljuk be, csak amatőr módon áll hozzá a történettudományhoz) propagál.

Nagy érdeklődéssel olvastam írásait úgy a Szent Koronáról, mint a Kitalált középkorról. Jelenleg az ELTE művészettörténet szakos hallgatója vagyok, de sajnos az egyetemen csak a hivatalos, akadémiai véleményeket tanítják, illetve súlykolják a diákokba. Fel se merülhet az a lehetőség, hogy megvitassuk egy egytemi előadás keretében mondjuk a Kitalált középkort vagy más, hasonlóan fontos témát, ugyanis az egész tanszék egy emberként marhaságnak tartja, az élen Tóth Sándorral és Marosi Ernővel, akik a középkori művészetébe hivatottak beavatni a hallgatókat. Ezt figyelemreméltó alapossággal meg is teszik, már ami a hivatalos álláspontot illeti.
Sajnos a tanszék helyzete nagyon súlyosnak mondható, mert ha valaki rossz helyen rosszat szól, kétségessé válik, hogy be fogja-e fejezni valaha az egyetemet ( Ez nem rémíszgetés, ez szomorú valóság).
Az úgynevezett szakktakintélyek pedig évről évre útjára indítanak egy-egy évfolyamnyi művészettörténészt, akiket öt év alatt sikerült megfelően idomítani, biztosítva a hivatalos verziót feltétlenül elfogadó és azt lelkesen propagáló utánpótlást.
Nekem mindenesetre nagy megnyugvás, hogy valahol, ha nem is az egyetem keretein belül, lehet még más véleménnyel is találkozni, meg lehet ismerni az igazságot.
Hálás köszönettel és tiszetlettel
Batrha Ágnes

Nagyon érdekes a honlap témája, kíváncsian várom a további fejleményeket az ügy kapcsán. Szeretném megkérni Önöket, hogy e-mailben tájékoztatni szíveskedjenek, Pap Gábor vagy más szakember jövőbeli előadásainak időpontjairól, amelyek a honlap témájához kapcsolódnak.

Köszönöm.
Sikeres munkát kívánok.

Kiss Olivér, Szlovákia

Nagy érdeklődéssel kísérem a honlap változásait, engedjék meg, hogy ezúton gratuláljak a munkájukhoz! Igazi lelki támaszt jelentenek a számomra.

Jelenleg a Szent Korona kérdésköre foglalkoztat, s az internetet böngészve a minap azt olvastam, hogy e koronát a magyar király (csak) háromszor, a három nagy egyházi ünnep alkalmával viselhette egy évben.
Igaz-e ez, s ha igen akkor hogy áll ez összefüggésben a Szent Korona beavató jellegével?
Úgy tudtam eddig, Pap Gábor előadásából következtetve, hogy a beavató korona csak a koronázásnál játszik szerepet.

Várom segítségüket, illetve akár az olvasók segítségét is.

Üdvözlettel,

Kovács Árpád
angol szakos nyelvtanár

Mint más években is, most is az év végére tartalékolt szabadság idején vadásztam az értelmes műsorokat a televízióban. Mostanság az emberek többsége kénytelen lemondani ezekről az alkalmakról, hiszen a mindent elárasztó szellemi mocsok (Való világ stb.) önvédelemre indít.
Nos, az elmúlt hetekben az interneten barangolva “belebotlottam” né-hány olyan honlapba, amelyeket nem lehet megkerülni. Így találkoztam a Kitalált középkor című hihetetlenül érdekfeszítő olvasmánnyal is. Nagyon élveztem az Ön előadói stílusát, illetve azt a hatalmas, átfogó ismeretanyagot, melyet mintegy életforma-felvállalásként körbehordoz a Világban.
2003. 01. 03-án délelőtt a Spektrum tévé adásában 10.45 órás kezdés-sel adták le a “Találkozás az ősökkel” – sorozatból “A rózsakert rejtélye” című (17/4.) részt.
Na, ez is egy múmia-szétszedés! – gondoltam. Azonban rögtön a film elején olyan állítás hangzott el, amelyről az Ön tanulmánya jutott eszembe.
Találgatták a tojásfejűek, ugyan ki lehetett az Angliai apátsághoz tar-tozó parkban fellelt kőkoporsóban eltemetett ember holtteste. Elöljáróban felmerült az első angol király személye, ám kereken 300 esztendő hiányzott az azonosításhoz. Még furcsább, hogy az úgynevezett, s mára megbízható-ságát tekintve erősen megkérdőjelezhető, radiocarbon-vizsgálattal szintén csupán 300 esztendős pontossággal tudták mindössze 1000 év távolából a csontminták korát behatárolni.
Sajnos hiába vadásztam a műsorfüzetben az említett epizód ismétlését, nem találtam. Felteszem, az Ön tekintélyes ismeretanyaga előtt nem újdon-ság az angliai, vagy hozzá hasonló eset! Csupán kiegészítő adalékul aján-lom fegyelmébe, különösen, ha még az említett részt is meg lehetne nézni.
Adjon a Jó Isten Önnek jó erőt, egészséget, és még sok-sok felemelő-en érdekfeszítő témát.
Budapest, 2003. 01. 06.
Szívélyes üdvözlettel:
ifj. Lengyel Károly