 Mesterházy Zsolt |
2003.06.14 – 21:53 |
 |
|
| Kedves Gyula! Remélem tudod, hogy amit az imént ideírtál, az nem a vendégkönyvbe való. Ha egy kicsit kipofozod, az első oldalra megy. Úgy látszik itt az ideje, hogy krónikáink szőttescímeit egybeszerkesszük, segítendő mindazokat, akiknek nincs meg otthon mindegyik. Tudnál ebben segíteni? Üdv MZs |
|
 |
|
| Tóth Gyula |
2003.06.14 – 15:58 |
|
|
| Uwe Topper a most megjelent könyvében egészen megdöbbentő következtetésekre jut: Szerinte az iszlám gyökerei ahhoz az ariánus eretnekséhez vezetnek vissza, amit éppen a niceai zsinaton átkoztak ki. Sőt, szerinte Mohamed menekülése Mekkából Medinába éppen a niceai zsinat évére, azaz 325-re esik! (Talán éppen a zsinat ariánusokat elítélő határozatai miatt kellett menekülőre fognia a dolgot.) Ezt az eseményt hagyományosan 622-re tesszük. Ha 622-ből elvesszük az Illig által fiktívnek tekintett 297 évet, akkor valóban 325-be, vagyis éppen a niceai zsinat évébe jutunk vissza!
Na de a lényeg: Topper szerint az Ibériai félsziget arabok általi meghódítása is sokkal korábban következett be. Könyvének 138.-ik oldalán azt írja, hogy 711 helyett valószínűleg már 414-ben (!) megjelentek a muzulmánok Hispániában! Ezen a ponton tanulságos lehet beleolvasni nemzeti krónikáinkba is, hiszen mind a Képes Krónika, mind Kézai Simon krónikája beszámol egy fölöttébb érdekes eseményről. Idézem a Képes Krónikából: “Kimenvén innen, (mármint Attila) levonult a Rhone mentén Catalaunumba, ahol is megosztotta seregét, és egyharmadát válogatott kapitányokkal a nagy hatalmú Miramammona szultán ellen küldte; ennek hallatára ez a hunok elől Sevilla városából átkelvén az úgynevezett sevillai tengerszoroson Marokkóba menekült.” A Képes Krónika egyik kiadásában magyarázó jegyzetek egészítik ki az eredeti szöveget. Ennél a részletnél a következő megjegyzést tették: “Marokkó szerepeltetése teljesen értelmetlen kitalálás, hiszen ekkor még a mórok, illetőleg arabok nem juthattak el Európába.” Nos a hivatalos kronológia szerint valóban nem. Ha azonban Uwe Topper feltételezése igaznak bizonyul, és az Ibériai félsziget arabok általi elfoglalása valóban 297 évvel korábban következett be, akkor ez azt jelenti, hogy a mórok Attila idején már javában Hispániában tanyáztak! Egyszóval nem Martell Károly űzte ki az arabokat Hispániából, hanem Attila hunjai! Könnyen kiderülhet, hogy középkori krónikáink e tekintetben is megbízhatónak bizonyulnak! |
|
|
|
| Mesterházy Zsolt |
2003.06.05 – 18:08 |
|
|
| Benedek úr! Ma már nem elég, ha valaki azt mondja, hogy Niceában mi történt (szerinte). Eddig Niceával nem tudta senki hitelt érdemlően cáfolni Illig elméletét. Ha tud bizonyítékot szállítani, azonnal belinkeljük, után meg felszámoljuk a honlapot. Addig is igyekszünk a vitában részt vevőket minél kevesebb kommentárral kísérni. Ezt az index fórumán megteszik.Sajnos, ameddig a naptárkérdés el nem dől valamerre, addig kevéssé tudunk foglalkozni az egyébként sok helyen maszatos történelmünkkel. Engem ez legalább annyira foglalkoztatna. Talán észrevette, hogy magam nem veszek részt a vitában, legfeljebb néhány felvezető sorral tájékoztatom az olvasókat, hol tartunk. Ezért nem is érzem magam találva, amikor felemlíti az idézett Hetesi féle szóvirágot. Üdvözlettel MZs |
|
|
|
| Szlovák Ferenc dr. |
2003.06.05 – 15:53 |
|
|
| Ez az állandó dákoromán mánia egy darabig zavart, főleg , hogy van pofája egyeseknek azt állítani, hogy a nagy Román Birodalom a XV. sz-ban majdnem Pestig ért ! / illusztráció egy Demokratában/ De eszembe jutott /egy kicsit obszcén ugyan-/ hogy a dákó az argóban jelent valamit- s így már mindjárt más ! |
|
|
|
| Várkonyi György |
2003.06.05 – 14:20 |
|
|
| Még egy érdekesség: XIII. Gergely pápa 1582-ben tette közzé bullájában a naptárreformot, a császár 1583-ban rendelte el használatát. Svájc, Dánia és Hollandia csak 1700-ban fogadja el, 1752-ben Anglia, 1753-ban Svédország, 1755-ben Poroszország. Magyarországon az 1588-évi pozsonyi országgyűlés dönt a “novi et reformati calendarii usus” elfogadásról, s bár az erdélyi országgyűlés 1590-ben hozzájárul az új naptár bevezetéséhez, a nagykárolyi protestáns zsinat 1591-ben visszatér a régihez, s Erdély egyes területein még a 17. században is előfordul az ó-naptár használata. Ha az 1600-1700-as évek Európája így viszonyult az új naptárhoz, mi lehetett korábban, hol lehetnek a megfeleltetési pontok. Fontos lenne szerintem, ha azokat a forrásokat valaki összeállítaná, és közreadná melyek a kérdés tisztázására hatással lehetnek. Például Bíborbanszületett Konstantin leírása az egyetlen, mely a X. századot megelőző időszak kronológiáját tárgyalja? (Azt tudjuk, hogy ő átírta az előzményeket és minden korábbi iratot megsemmisített.) Vagy a Nagy Károly életutat, milyen korabeli források tárgyalják? Csak a sokat emlegetett életrajzírója, vagy van más forrás is? |
|
|
|
| Várkonyi György |
2003.06.05 – 13:16 |
|
|
| Kedves Benedek!
Igaza van, “a bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka.” Ez természetesen oda-vissza igaz, nem csak az egyik irányba. Nicea: Nem tudjuk pontosan, hogy mi történt a zsinaton naptár ügyben. Az bizonyos, hogy a húsvét időpontjának meghatározása téma volt. (Megjegyzem Gergely pápa is a húsvét miatt fogott a naptár reformhoz, nem pedig világi megfontolásból.) A húsvét szorosan összekapcsolódik a zsidó peszah ünneppel, mivel ennek előestéjén történt Jézus kereszthalála. A peszah a zsidó holdnaptárban az első “tavaszi” (napéjegyenlőség utáni) hónap 15. napján kezdődött. Ezért fontos a tavaszi napéjegyenlőség időpontjának rögzítése. Az időpont meghatározása tehát Krisztus miatt volt lényeges, nem a tökéletes naptár megalkotása miatt. Nicea véleményem szerint a vallási szempontokat részesítette előnyben, és március 21-re tette a tavaszi napéjegyenlőséget. Ezt a tényt alaposan tessenek végiggondolni. Megreformálta ezzel a naptárt a niceai zsinat?! Eltüntette-e a 3 napos hibát?! Naptárkészítőknek néhány ciklus hosszát megadnám: |
|
|
|
| Benedek |
2003.06.04 – 23:35 |
|
|
| Mesterházy úr tán nem olvasta a Rubicon folyóiratot figyelmesen. Ajánlom, hogy gondolkozzon el az egyik fejezetcímen: “A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka” Ráadásul foglalkoztak a folyóiratban a 3 nappal, sőt megemlítették, hogy maradt fenn naptárra vonatkozó oklevél a Nicea-i zsinatról… | |
|
|
| Cseke Bence |
2003.06.02 – 08:21 |
|
|
| Dákó-Román: A dákó-román elméletről sok érdkes dolog hangzott már el az idők folyamán, de körülbelül olyan régi elmélet (és annyira használható), mint Treffort Ágostonnak (a Habsburg-ház örökös hívének (szerintem barnanyelvű fenékmosójának)) a finn-ugor elképzelése. Mert neki valóban “leszóltak fentről”, hogy ne Attila irányába keresse az ősöki rokonokat, hanem Veinemöjnen muzsikája felé… Sajnos általában valóban a poltika diktálja a történelmet, és utána még sok évszázadon át lassan lehet csak a hülyeséget kigyomlálni, a szépet, a fennen valót előhozni. Megjegyzem, hogy aki látta a HírTV (nem a reklám helye) szombat esti adását, amit az Attila-dombon rögzítettek az hallotta, aki még nem annak elmondom (bár kedd du. ismétlik) Szörényi Levente mondatát. “Ma minket még mindig Hun-ugoroknak és nem Finn-ugoroknak tekintenek, valamint Hungár-nak és nem pedig Finngár-nak mondanak minket.” A saját belső szellemsségén kívül valóban rámutat a lényegre.Nagy Sándori időszámítás: Kitűnő gondolat, csodálatos logikai időfejtés. Célszerű lenne ezt elküldeni a “Zeitenspüngé”-be, akárcsak többször és nyomatékosan felhívni a figyelmet a magyar krónikás hagyományokra. Mert nekünk valóban hús-vér krónikásaink voltak.Nagy Károly: El tudom képzelni, hogy létezett, mégha ezt a weboldal egy jó része sommásan elítéli, de mostanában merült föl bennem a gondolat, hogy lehet, hogy csak egy “Háry János”-sal van dolgunk. Aki a maga, és a későbbi rokonai a saját származásuk igazolására mindenféle csodálatos legendát költöttek, aztán átfordították a könyvek lapját hivatalosba… Ettől függetlenül a “károlyi naptárreform” ha nem is pontos évekkel, de lehet hogy igaz. Illetve lehet, hogy a saját “Háry Jánosuk” igazolására ugrándozva használták az akkor már estleg párhuzamosan futó/futtatható időszámítási módzsereket, utána meg sok évszázadon keresztül mindenki bedőlt neki. Az a 268 év, amiről lennebb szó volt nagyon is elgondolkodtató, hiszen Illignek is valahol ennyi évben húzodott az logikai okfejtés alsó határa. Az már megint egy kérdés, hogy akkor ismét lehet jó sok mindent újraszámolni, de ez ma már nem olyan gond. Egy egyenletrendszer igazi megoldása sokszor csak a többedik variálásra jön ki, főleg, ha több az ismeretlen, mint a felírható egyenletek száma. Ehhez kívánok a gondolkodó tudósainknak sok sikert és elhívatottságot, aztán várom/várjuk az újabb eredményeket, és újból megvitatjuk… Előre is köszönöm, Tisztelettel és megbecsüléssel: Cseke Bence |
|
|
|
| Váradrol |
2003.05.31 – 03:46 |
|
|
| Ma délután az m1-n volt egy műsor, Őstörténet ősök nélkül volt a címe, vagy valami hasonló. Nem láttam csak a végét, de az is érdekes volt. A daco-román kontinuitásról volt szó, és annak cáfolatáról. Az előadás végén a professzor felolvasott két idézetet. Az egyik a daco-roman folytonosságról szólt, a másik meg azt hangsúlyozta ki, hogy az írók és költők épp akkor méllyítették el az emberekben a Hun-Magyar kapcsolatot, amikor azt a történészek megcáfoltak. Utána még elomondta, hogy habár jó, hogy az ebmerek tudatába ez beépül a mondákon keresztül, de mégis a tanárok feladata az, hogy tudatosítsa, hogy ez történeti szempontból nem így van. Tehát egy adás keretén belül beszélnek a daco-román folytonosságról es a Hun-Magyar kapcsolatokról. A d-r kérdést a hivatalos magyar töténetírás nem fogadja el (ezt aláhúzta az előadó is), és így ezzel együtt a Hun-Magyar kapcsolatot is ide sorolja. Megjegyezte a professzor, hogy nem szabad a történelmet ideologikus alapon kutatni. Ezzen nincs is gond, de ha egy nép a mondáin keresztül érez valamilyen kapcsolatot, akkor azt nem szabad elnyomni. A honlapok között talaltam egy cikket egy bizonyos levélről, amit egy politikus írt egy nyelvésznek (talán) a XIX században, amiből kiderül, hogy nem tanácsos a keleti származás pedzeni, elonyösebb inkább európai ősöket keresni.Természetesen nem említette meg az esetleges hiányzó századokat sem, legalább is mindenféle megjegyzés nélkül beszélt róluk. Vétkesek közt cinkos aki néma. |
|
|
|
| Varga Robert |
2003.05.30 – 15:45 |
|
|
| Nem vagyunk egyedül! No most nem a vil?gon, hanem abban amit az oroszok (szl?vok) is akarnak. égakarnak. http://www.jesus1053.com/l2-wahl(…) ha nincs is igazuk, de akkor is komollyan kell venni öket, mert ök ugyan azért harcolnak. Különben több száz év cs?sztatást ök is elismernek.Persze mindent az orosz tallált fel, de ezt mi ismerjük! Szeretnék egy olyan cikket olvasni,ahol le van részletessen irva : Miért és hogyan vezették be a romaiak a katolikus vallást államvallásnak? A “miértre” lennék nagyon kiváncsi. Tudtommal rájötttek arra, hogy egy birodalmat csak pénzzel és egy hivatalos nyelvvel nem lehet összetartani. Ezért összehivták az összes akkori vallás k?pviselöit, akiknek elöadásokat kellett tartaniuk. Kiválasztották a katolikussat, mert ök úgy gondolták, ezen vallás által tudják a birodalmukat a legjobban összetartani.A többit meg betiltották. Valahol ezt olvastam, de sajnos már nem tallálom. S.T.Chamberlen : Grundlage des ….? Sajnos már nem tudom. Tehát semmi isteni nincs a dologban!? |
|
|
|
| Várkonyi György |
2003.05.26 – 08:20 |
|
|
| Kedves sagax! Bátorkodom megjegyezni, hogy én ezt az egész “hóbelevancot” nem tartom szemfényvesztésnek, hanem kutatásra, pontosításra érdemes felvetésnek. Meggyőződésem, hogy mi magyarok a saját krónikáink, az arab, a bizánci, a kínai korabeli dokumentumok elemzésével, értelmezésével, összevetésével járulhatunk hozzá az igazság kiderítéséhez. Ideje lenne, ha a hivatalos magyar történetírás behatóan foglalkozna saját forrásainkkal s a kelet kútfőivel. A nyugatiakra nem számíthatunk. (lásd Tacitust) Tóth Gyula levezetését figyelemreméltónak tartom, nem csak azért mert magam is hasonló eredményre jutottam, hanem elsősorban azért, mert jól példázza mi mindenre kell tekintettel lenni egy egy kérdés tisztázása során. |
|
|
|
| Tóth Gyula |
2003.05.24 – 15:25 |
|
|
| Még egy gondolatot engedjenek meg:
Hetesi Zsolt csillagász legfőbb kifogásainak egyike az volt, hogy ha az Illig által javasolt 297 évvel vagy a Hunnivári Zoltán által javasolt 200 évvel korrigáljuk a naptárat, akkor a Julián naptár kezdőéve olyan évre tolódik el, ami egyrészt nem volt szökőév, másrészt január elsején nem volt újhold! Mivel Hetesi Zsolt szerint a Julián naptár kezdőévében január elsejére újhold esett, valamint az az év szökőév is volt egyben, ezért ő ezzel megcáfoltnak tekinti a a fiktív évek tézisét. Én figyelmükbe ajánlanék egy másik lehetséges dátumot is! Ha Hetesi Zsolt kritériumait is figyelembe vesszük a Julián naptár kezdőévének keresésekor, akkor csak olyan évek jöhetnek számításba, amelyek egyrészt szökőévek, tehát néggyel oszthatóak, másrészt pedig január 1-es újholddal büszkélkedhetnek! Mindjárt ki is derül, hogy csak nagyon-nagyon kevés olyan év van, amelyben e két feltétel egyszerre teljesül! Van azonban egy dátum, ami mindenképpen figyelemreméltó! A Kr.u. 268-as évben szinte minden feltétel adott! Ez az év szökőév is volt, január elsejére újhold esett, a tavaszi napéjegyenlőség március 21.-én következett be, ráadásul ebben az esetben épp annyi fiktív év jelenlétével kell számolnunk, mint amennyi a Szeleukida időszámítás és a keresztény időszámítás közötti különbség, azaz pontosan 312 év!!! A Szeleukida időszámítás Kr.e. 312-ben kezdődött, amikor Szeleukosz Nikator és Ptolemaiosz Szótér Gázánál legyőzte Demetriosz Poliorkétészt! A Krisztus utáni első esztendő a Szeleukida-éra 312/313-as éve! Kr.e. 45 és Kr.u. 268 között pedig éppen 312 évnyi szakadék tátong! Ha tehát valóban ez a Kr.u. 268-as dátum volna a Julián naptár valódi kezdőéve, akkor még a más meglévő időszámítási rendszerekkel való összetéveszthetőség feltétele is teljesülne! |
|
|
|
| Tóth Gyula |
2003.05.23 – 12:17 |
|
|
| Tisztelt Vendégek!
Szeretném fölhívni a figyelmet egy apró érdekességre: Tudjuk, hogy a Kálti Márk által 1358-ban írt Képes Krónika Attila halálát 445-re teszi. Közli továbbá, hogy a magyar honfoglalás – amit a magyarok második bejövetelének nevez – Attila halála után 104 évvel következett be! A Képes Krónika szerzője tehát kimondatlanul is közöl egy dátumot a magyar honfoglalás tekintetében, mégpedig az 549-es dátumot! (445 + 104 = 549) Van tehát immár két évszámunk a magyar honfoglalásra, az 549-es, amelyik a Képes Krónika logikájából következik, és a 872-es, amelyet Kézai Simon közöl. Felmerül a kérdés: Mi teremt kapcsolatot e két dátum között? Nos, nagyon egyszerű! E két dátum tulajdonképpen egy és ugyanaz, csak az egyiket (549) a Krisztus születése óta eltelt években kell érteni, míg a másikat (872) a Nagy Sándor halála óta eltelt években! Nagy Sándor ugyanis Kr.e. 323-ban halt meg, s tudjuk, hogy a halála évétől útnak indult egy időszámítási rendszer. Ha valaki a középkor során következetesen a Nagy Sándor halála óta eltelt években gondolkodott, akkor pontosan 323 évvel nagyobb dátumokat használt mint azok, akik már Krisztus születésétől számították az időt! Tehát: 445 – Ekkor halt meg Attila a Képes Krónika szerint. Nincs tehát semmi ördöngösség a dologban, egyszerűen csak össze lett tévesztve két időszámítási rendszer. Arra még emlékeztek, hogy pontosan mi is az aktuális évszám, de hogy ezt Krisztus születésétől kell-e érteni, vagy Nagy Sándor halálától, na ez már nem volt világos! A kereszténység terjedésével általánossá vált a keresztény időszámítás, de úgy, hogy a régi Nagy Sándor féle dátumok megmaradtak, csak a továbbiakban keresztény dátumokként értelmeződtek! Ezt a jelenséget Illig is említette a könyvében, de konkrét példát nem tudott felhozni rá. Azt hiszem az említett magyar krónikák példájánál nincs szükség jobb példára! Éppen ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a Rubicon tisztelt szerzői is gondosan elkerülték a témát! Jó magyar tudósokhoz méltó módon bebarangolták egész Európát Britanniától Hispániáig, de a magyar krónikákba bele nem olvasnának a világ minden kincséért se! |
|
|
|
| sagax |
2003.05.21 – 14:46 |
|
|
| Tisztelt Vérkonyi Úr,
egyetértünk, hogy ez az egész hóbelevanc a kitalált Nagy Károllyal csak szemfényvesztés. |
|
|
|
| Várkonyi György |
2003.05.21 – 12:02 |
|
|
| Nem kívánok vitázni, hogy mi mikor alakult meg, mert a jelenleg elfogadott dátumok valamilyen közös megegyezésen alapulnak, kutatók közmegegyezésén. Ami nagyjából tudható az az, hogy Vladimir kijevi nagyfejedelem (megegyezés szerint) 989-ben vette fel a kereszténységet népével együtt, ezért előtte a Kijevi Rusz nem rendelkezett a mai fogalmaink szerinti pravoszláv egyházzal. Cirill és Metód (Konstantin és Mihály) szaloniki születésű szerzetesek a szláv írásbeliség megalkotásával jelentősen hozzájárultak a szláv, vagy pravoszláv egyház kialakulásához, elsősorban a mai Bulgária, Szerbia területén, az Al-Duna vidékén és a régi Pannóniában. (Megjegyzem, hogy véleményem szerint ez volt a nagy morva birodalom, Szvatopluk birodalma és nem a Kárpát medence északi részén.) Térítésük és munkáságuk eredményeként az úgynevezett Szent Péter-i liturgia (melyet a 700-as évek végétől gyakorolnak) lesz a pravoszláv litirgia alapja. A haláluk után fél évszázad eltelte 950-től értelmezhető, tehát az Illig által már nem kifogásolt időszakba esik. Szeretném rögzíteni, hogy Illig azon kijelentésével nem értek egyet, hogy 297 évet nyugodtan kitörölhetünk a kalendáriumból 614 és 911 között, mert ez így biztosan nem igaz. A mai történelmünket látva azonban joggal állíthatjuk, hogy a történelemhamisítás az emberiség életében folyamatos, lásd az elmúlt 60 évet, vagy pl. az iraki háborúról szóló tudósításokat. Az igazságot kutatni tehát nem bűn, de jogos igény. Véglegesnek ható kijelentésektől azonban jobb ha az ember tartózkodik. |
|
|
|
| sagax |
2003.05.20 – 17:11 |
|
|
| Ez nem így van. 1054-ben csak kölcsönösen kiátkozták egymást a nyugatiak és a keletiek. Már sokkal korábban megtörtént a szakadás, a Kijevi Ruszban pedig Cirill és Metód térítése után egy fél évszázaddal létrejött a saját metropolitával rendelkező kijevi egyház, ha ezt nevezzük pravoszlávnak. | |
|
|
| Várkonyi György |
2003.05.20 – 13:33 |
|
|
| A pravoszláv egyház alakulása az 1054-es egyházszakadás utánra keltezhető, hiszen addig nem volt keleti, meg nyugati, meg görög, meg ortodox jelzővel illetett egyház; csak az Egyház. A szlávok térítőiként számon tartott Cirill és Metód is csak kb. a 870-es évektől tevékenykedett. (például Zalaváron) Az egyházszakadás sem úgy történt, hogy 1054-ben, egyik délután elszakadt kelet a nyugattól, hiszen még az 1200-as évek elején is a rómaiak szerzeteseket küldenek keletre, hogy megakadályozzák a szakadást. Köszönöm az olvasásra való buzdítást, szívesen teszem. |
|
|
|
| sagax |
2003.05.19 – 11:56 |
|
|
| Ugyan, kedves Várkonyi úr, a pravoszláv egyház… sokkal korábban létezett már.
Egyébként jó lenne, ha elolvasnák a Rubicont, cxsak úgy, okulásként. |
|
|
|
| B.Tibor |
2003.05.18 – 23:32 |
|
|
| Tisztelt szerkesztők!
Szeretném figyelmükbe ajánlani a Rubicon folyóirat legfrissebb számát, melyet teljes egészében a Kitalált középkor kérdésének szenteltek. A hazai hivatalos vonal (a történész elvtársak) mintha egy láthatatlan karmester beintett volna, mind egy emberként Illig ellen érvel. Talán fent vannak az újság honlapján is a cikkek, érdemes megnézni: www.rubicon.hu |
|
|
|
| brendi2 |
2003.05.10 – 22:24 |
|
|
| Kíváncsian várom Jenőke válaszát…. | |
|
|