-=thewy=-

Hogy, s miként lehet felvenni a kapcsolatot Papp Gábor, ás Mesterházy urakkal, mivel Piliscsabán szeretnénk egy előadássorozatot tartani a Pilis történetéről. Természetesen ha lehet javaslatokat is kérünk, hogy kiket keressünk meg az adott témában.

A segítséget előre is köszönve:
Kecskés Csaba

Üdv,

Olvastam Illig elmélet és mivel egy kicsit az átlagnál jobban ismerem az adott kort, a könyv nagyrészén csak röhögtem. Tisztában vagyok, hogy Illig milyen úton-módon jutott el odáig, hogy kiadja ezt a könyvet, de nekem már akkor szemet szúrt az eljárása, amikor a Westend cc-ben volt a dedikálás… Nem állítottam úgy be a dolgokat, mintha Illig csak Niceára alapozná az elméletét, de minek bocsátkozzak vitába azzal kapcsolatban, hogy a kor teljesen lelethiányos, hagy ne említsem a számtalan viking hajótemetőt, régészeti leleteket, mert ezt akár a mostani Rubicon folyóiratból is kihámozhatja. A múltkor meg egy agyament közölte, hogy nincsenek avar leletek. Nos vagy én vagyok hülye és nem tudok számolni, de eddig kb. 30000 leletet felszínre hoztak. A probléma persze hogy van dögivel a középkorról, de azt simán be tudom bizonyítani, a már említtett csillagászati érvekkel, hogy a naptárunkkal semmi gond e tekintetben!!! Valahol máshol kell keresni az esetleges ellentmondásokat!!!

A kedvedért egy kicsit bővebben kifejtem. Az én elgondolásomba nem azért szőttem bele az ufókat, mert a vitát teljesen más mederbe akarom terelni, én éppen Illig elméletének Niceai zsinatára vonatkozó “bizonyíték” logikátlanságára hívtam fel a figyelmet. Miszerint üres lehetőség olyan elmélettel operálni, aminek alapjait egyik fél sem tudja bebizonyítani. Erre mondtam az ufós hasonlatot. Valaki állítja, hogy ott voltak a zsinaton – ez egy teória, de nem tudja bebizonyítani, de a másik odal sem tudja cáfolni. Ez a tökéletes üres lehetőség, amivel a tudománynak nincsen értelme foglalkozni. Nos Illig Niceára vonatkozó tételei is az üres lehetőségek halmazába utalhatók, mivel a “bizonyíték hiánya, nem a hiány bizonyítéka”, magyarán, nem bizonyít semmit az, ha nem maradt fel Niceában naptárreformra vonatkozó okirat. Ezen a vonalon nincs mit vitatkozni!!! Ha én csillagászati számításokkal ki tudom mutatni, hogy nincs semmi gond a naptárunkkal, akkor teljesen felesleges Niceával e tekintetben foglalkozni!!! De az egész Illig elmélettel!!!

Amikor Benedek azt írja, nincsen keret egy cáfolatra akkor arra gondol, hogy egy magas szintű, tudományos cáfolatra nem adnak teret mondjuk egy Demokratában ahol nagyon hirdették azt, mert ott kellene cáfolni, de arra már kutya se kiváncsi egyrészt, mert nehezen bevehető, másrészt esetleg nem vinnék annyira a könyvet és nem elég nagy szenzáció. Kérem cáfolja meg Benedek csillagászati okfejtését!
Üdvözlettel:
Levente

Bizony tiszteletremelto batorsagra vall amit Benedek Ur az alabbiakban celba vesz avita heveben:

“Én is fel tudok állítani egy teóriát, hogy a Niceai zsinaton jelen voltak az UFO-k is, erről nem maradt fenn okirat igaz, de Ön sem tudja cáfolni…és akkor mi van???..folytassuk a végtelenségig ennek az elméletnek a hirdetését…”

Mintha a vilag forgasa allana meg…vajon Benedek Ur vilagszemlelete meddig terjedhet itt a XXI., az informacio szazadanak kuszöben, tegyuk fel…persze csak elmeleti sikon (!) mi van akkor ha megis jelen voltak azok a franya UFO-k azon az ominozus niceai zsinaton…

…Vagy talan – engedve szabadjara a gondolat fonalat – az egyetemes hitvilagot gazdagitando, szentek es egyeb istansegek egy valodi egi paradicsombol latogattak/latogatnak el hozzank angyal szarnyakon…..?

Ha egyaltalan lehetseges az ilyen akkor, mit is kellene itt azonositatlan repulö targy ugyben bizonyitani, vagy……… cafolni ?

Kerdezem tisztelettel es kellö alazattal, megnem sertve sem Benedek Ur, sem az egyes EMBER tiszta lelkuletet…

A Krisztus utáni IV. században az egyház számára a legnagyobb problémát az az ariánus eretnekség jelentette, amely Jézus istenségét ugyanúgy tagadta, mint a későbbi iszlám. A sokat emlegetett niceai zsinaton megátkozták Ariust, s ezáltal elkerülhetetlenné vált a szakadás. Tulajdonképpen ez volt az iszlám születésének pillanata, s valószínűleg a zsinat ariánusokat elítélő határozatai miatt kellett Mohamednek Mekkából Medinába menekülnie. Itt kezd a dolog érdekessé válni! Az egyház ugyanis azért, hogy mégjobban kifejezésre juttassa e Krisztus istenségét tagadó eretnekmozgalom iránti megvetését, az iszlám születésének dátumát önhatalmúlag a 666-os esztendőre rögzítette! De vajon melyik időszámítási rendszer szerint? Nos, a julianusi Era szerint! Ez a julianusi Era szerinti 666, a Krisztus születésétől számlált 622-es évnek, a Hidzsra ma is elfogadott dátumának felel meg! Ha 622-ből elvesszük a fantoméveket (297 évet), akkor valóban 325-be, vagyis a niceai zsinat évébe jutunk vissza. Kitoldották tehát a naptárt 297 évvel azért, hogy az ariánus eretnekségből kinövő iszlám kezdetét a juliánusi Era szerinti 666-os évre, vagyis a Sátán évére rögzítsék!

A julianusi Era azonban további felismerésekre is lehetőséget ad! Sokszor ugyanis azért nem lehet egzakt 297 év differenciát kimutatni az időszakadék két szélén lévő de lényegileg összetartozó dátumok és események között, mert a két dátum közül az egyiket Era szerinti, míg a másikat Krisztus szerinti datálásban adták meg! Had mondjak mindjárt egy példát:

A híres Alexandriai Könyvár az ókori világ felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye volt. Római források szerint 700.000 tekercset őriztek itt. Ez a könyvtár állítólag Kr.u. 642-ben, az arab hódítások során pusztult el, amikor Amr ibn el-Asz, Omár kalifa Egyiptomot meghódító hadvezére a kalifa utasítását kérte, hogy mi történjék a könyvtárral. A kalifa válasza így hangzott: ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek, tehát mindenképpen tűzre kell vetni õket. Így aztán ezeket a felbecsülhetetlen értékű tekercseket nem éppen rendeltetésünkenk megfelelően hasznosították: velük fűtötték fel a vizet a város közfürdőiben! Történt tehát mindez Kr.u. 642-ben.

Tudjuk azonban, hogy az Alexandriai könyvtár történetében nem a 642-es volt az egyetlen szörnyű pusztulás! 389-ben ugyanis fanatikus (talán éppen ariánus) keresztények súlyosan megrongálták e felbecsülhetetlen értékű gyüjteményt! A Pallas nagy lexikona nagyon szűkszavúan fogalmaz:

“A Serapeion könyvtára a keresztény türelmetlenségnek esett áldozatul 389-ben.”

Van tehát két évünk, melyekben nagyon hasonló események történtek. E két év a 642-es és a 389-es. Mindkettőben elpusztul a híres Alexandriai könyvtár. Nézzük meg, hogy mi a kapcsolat e két dátum között: Ha ezt a 389-es évet Era szerinti rendszerben értelmezzük, akkor 44 év levonásával tudjuk Krisztus szerinti dátumra konvertálni. 389 – 44 = 345. A 345-ös esztendőbe érkeztünk tehát, amely a Krisztus utáni 642-es évtől éppen 297 év távolságra van! Érdekes tehát megfigyelni, hogy azokból a fanatikus (talán éppen ariánus) keresztényekből, akik 389-ben bukkannak fel 297 év betoldásával hogyan lesz iszlám hadsereg! Ez is jól mutatja, hogy az iszlám kezdetei voltaképpen egy keresztény eretnekmozgalomhoz, az ariánus eretnekséghez vezetnek vissza!

Bocsásson meg, hogy Mesterházy Zsoltal folytatott meglehetősen egyoldalú vitájába beleszólok, de volna néhány idevágó észrevételem. Hozzászólásaiban Ön úgy állította be a dolgokat, mintha Illig főleg a niceai zsinat aluldokumentáltságát lovagolta volna meg, amikor elméletét kidolgozta. Mintha ez lett volna az a kiskapu, amit ő aljas indokból, anyagi haszonszerzés céljából kihasznált. Pedig egyáltalán nem a niceai dokumentumhiány volt az, ami Illiget a naptárhamisítás lehetőségének felvetésére késztette! Ha olvasta a könyvét, akkor ezt tudnia kell!

Illig figyelmét a koraközépkorból hatalmas mennyiségben fennmaradt hamis okmányok keltették fel! Mégpedig azok a hamis okmányok, amelyek tartalmuk alapján csak jó három évszázaddal készítésük után kezdtek aktuálisakká válni! Az indító lökést a hamisítások szakértőjeként ismert Horst Fuhrmann egyik előadása adta, s Illig figyelme ez után fordult a középkor kronológiája felé. Aztán természetesen szemet szúrt neki a koraközépkori írásbeliség érthetetlen visszaesése, a korszakra jellemző katasztrofális régészeti lelethiány, a Karoling korszak abszurditásai, az aacheni palotakápolna építészeti megoldásai, amelyek évszázadokkal előzik meg korukat, és még sok egyéb. No és persze lehetetlen volt nem felfigyelni XIII. Gergely pápa naptárreformjára, aki 1582-ben valami különös okból 13 nap korrekció helyett csak 10 napot korrigált. Illig elmélete ilyen előzmények után kezdett megfogalmazódni! Ezek után úgy beállítani a dolgokat, mintha ez az elmélet elsősorban Niceára épülne, és a zsinat aluldokumentáltságának kiskapuját használná ki, nem egyéb tudatos csúsztatásnál! Ugyanis nem Illig elmélete az, ami Niceára épül! A cáfolatok épülnek Niceára! Hogy ez mennyire így van, azt jól példázza, hogy Illig 500 oldalas könyvében mindössze 5 oldalon keresztül foglalkozik a zsinattal! Ez könyvének egyetlen százaléka! A cáfolatok viszont valóban főleg Niceára koncentrálnak! Noha lassan már egy kisgyermek számára is világossá válik, hogy nem maradt fönn semmi olyan zsinati dokumentum, amely egy naptárkorrekciót alátámaszthatna, s így a Niceára való örökös hivatkozás teljesen értelmetlen, tudósaink valamiért mégsem tudnak elszakadni a témától! Ez érthető, hiszen jobb híján ezt szerették volna ellenérvként felhasználni!

Sántít tehát minden olyan beállítás, mely éppen Illiget vádolja azzal, hogy a zsinati „üres lehetőségen” lovagol! Ennek épp az ellenkezője igaz: akik Illiget Niceával akarják cáfolni, azok lovagolnak folyton ezen az „üres lehetőségen”! Mivel senki sem tudja pontosan megmondani, hogy mi is történt valójában a zsinaton, ezért Illig bírálói úgy gondolták, hogy akár egy semmivel alá nem támasztható előzetes naptárreformot is nyugodtan feltételezhetnek, amelyet aztán Illig elmélete ellen játszhatnak ki!

A következő mondatán azonban már valóban nem tudom, hogy sírjak-e vagy inkább nevessek:

„Illig leír egy ilyen nagy maszlagot, mert neki van lehetősége, de egy cáfolatra már nincs keret, csak egy újságban.”

Hogy „nincs keret”? Hogy lehet egyáltalán ilyet leírni?! Ugye nem gondolta, hogy most majd megsajnáljuk történészeinket, és gyűjtést rendezünk nekik, mert szegények nem tudják megjelentetni Illig elméletét cáfoló könyveiket? Uram! Illig bírálói tanszékek élén ülnek, tudományos akadémiák támogatását élvezik, és állami támogatásból kutathatnak fizetésért! Ők írják tankönyveinket, ők írhatják tele cikkeikkel neves történelmi folyóiratainkat, ők alakítják történelemképünket! Hogy érti azt, hogy „nincs keret”? Egyáltalán milyen „keret” kell egy Illig elméletét tételesen cáfoló könyv megjelentetéséhez, amelynek költségei az eladott példányok révén akár még meg is térülhetnének? Nem Uram! Ehhez elsősorban nem „keret” kellene, hanem bizonyítékok kellenének! Megalapozott ellenérvek, melyekkel meg lehetne tölteni egy egész könyvet! Na látja: az hiányzik, nem a „keret”!

Megfogadom tanácsát, de nem hiszem, hogy élnék vele, mert tisztában vagyok az Illig-féle kuruzslókkal. Nos Ön itt a lapon idézem: “Fordítás-lektorálás / Kutatói fórum: Mesterházy Zsolt (magyar ókor – kutató, Budapest)” – A honlap címe: Kitalált középkor – ennek ellenére nem bocsátkozik érdemi kérdésekbe ebben a témában. Nézze Ön írt egy igen vaskos könyvet a magyar ókorról, igaz még nem olvastam, de abba belekalkulálta a kitalált évekekről szóló elméletet?

Üdv.

A világ valóban megváltozott és sok esetben nem hisznek a történészeknek, de ez nem a történészek hibája, hanem inkább az értéknélküli-médiabirodaom hatása. Hogy miért? Illig leír egy ilyen nagy maszlagot, mert neki van lehetősége, de egy cáfolatra már nincs keret, csak egy újságban. Hogy nem ezzel a kérdéskörrel foglalkozik elfogadom, de akkor miért tudományos bírálója, szerkesztője ennek, a kitalaltkozepkor.hu oldalnak??? Megismétlem teljesen mindegy, hogy Nicea tekintetében ki mit utd cáfolni, mert ha más vonalon cáfolni fogom, akkor cáfolva van és kész!!! Én is fel tudok állítani egy teóriát, hogy a Niceai zsinaton jelen voltak az UFO-k is, erről nem maradt fenn okirat igaz, de Ön sem tudja cáfolni…és akkor mi van???..folytassuk a végtelenségig ennek az elméletnek a hirdetését???…mi értelme van ennek???…Mesterházy úr, ez a tökéletes üres lehetőség, ez az, amivel Illig operál, semmi több!!!!

Az a bibi, hogy Illig nagyot ferdít, amikor azt állítja, hogy Niceában nem maradt fel arról tudósítás, hogy a naptárral foglalkoztak -e. Egyrészről fennmaradt, másrészről viszont nem világos, hogy reformot hajtottak -e végre. Ismétlem a “bizonyíték hiánya, nem a hiány bizonyítéka”.
Kedves Uram! Ha csillagászati számításokkal, precessziós elmozdulással kimutatom időszámításunk előtt egy csillag helyzetét az elkiptikára bezárt szöggel és ugyanezt megteszem most is, könnyen kiszámíthatóvá válik, hogy a naptárunkban nincsen semmiféle eltérés. Illig műve egyszerű pénzhajhászásból íródott, nem beszélve, az általam nagyrabecsült Pap Gábor dilettáns előszaváról… Nézze uram, a tudomány ismeri az üres lehetőségek halmazát, én is ki tudom jelenteni, hogy a marson pizzát esznek az űrlakók, ezt senki nem tudná cáfolni, mert üres lehetőség. Ilyen Illig elmélete is. Amúgy köszönet, minden elismerésem az Öné és Viktoré, hogy minden véleménynek, oldalnak teret engednek…

A Pais-féle Anonymus fordításban, a Szcítia fejezetben a 451. évet találjuk Attila Pannóniába történő bevonulására. Vajon értelmezték-e valaha mások az eredeti – cccc.(i. ?/L ?) i – jelölést 402-nek ? Ez esetben 402+297=699-t kapunk, amely majdnem megegyezik az eseményhez rendelt Kézai évszámmal (700).

Üdvözlettel:

robert

III. FEJEZET.

1. §. Ethele hadjáratáról s a châlons-i csatáról.

S miután a czézönmauri ütközetben a rómaiak megbuktak és szerte szét széledtek, Ethele király megtére népe táborába s néhány nap ott tanyázék tiszántúli szállásán. Azután Szevényben ünnepélyes udvart tartata: mellyre Németország fejedelmeivel Veronai Ditrik is megjelenvén, Ethelének és a húnoknak, mint mondják, teljesen meghódola, és rá vevé a királyt, hogy a nyúgoti tartományokat támadja meg. Kinek tanácsát Ethele elfogadván, tüstént parancsolá, hogy hirdessék meg a hadjáratot. S megindulván Sicambriából, először az illíreket hódoltatá meg, azután a Rajnán Constantiánál átkele. S a mint onnan a Rajna mellett alább szállt, Zsigmond király Basileá-nál roppant sereggel jött ellene, kit legyőzvén uralma alá hódoltata. S azon helyről megindulván Argentina városát szállá meg, mellyet eleitől fogva egy római császár sem birt megvívni, s a világ félelme falait lerombolva megvívá, és hogy rajta mindenki szabadon járhasson s kelhessen keresztül, parancsot ada, hogy míg ő él, falát meg ne építsék. Miért is azon várost később nem Argentiná-nak hítták, hanem mai napig Strassburg-nak nevezik. S megindítván onnan seregét Luxollium, Bizancia, Chalon, Masticonia Lingona és Lugdunum burgundiai városokat lerombolá, a végre a Rhodanus folyó mellett a katalaunok ellen szálla, hol is seregét megosztván, népének harmad részét választott kapitányaival Miramammona marokkói szultán ellen küldé. Minek hallatára Mirama Sevilla városából a húnok elől, a sevillai tengerszoroson átkelvén, Marokkóba futott. E közben azonban Ethele királyt Aëtius nevezetű római patricius tiz nyugoti királylyal hirtelen megtámadta. S Ethele midőn rögtön támadást akartak intézni ellene, követei által fegyverszünetet kére tőlök, hogy népének nagy részével, melly távol volt, csatlakozzék: de azok nem állván rá, a két sereg közt Belvider mezején reggeltől éjjelig folyt a csata. Vala pedig a két sereg közt egy patak, olly kicsinyke, hogy ha valaki egy hajszálat vetett volna belé, a viz csendes folyása alig birta volna alább vinni; ez a csata beálltával állatok és emberek vérével olly séddé nőtt, hogy kocsist szekerestől s fegyvereseket sodrott el, és a seregben e séd által igen nagy pusztulás lőn. Ez a csata tehát, melly a húnok és nyugoti királyok közt az említett helyen történt, a mint a régiek beszélik, nagyobb volt a világ valamennyi csatájánál, mellyet egy helyen és egy napon vívtak. Melly ütközetben a góthok királya Aldarikh nyomorúltan elesik; kinek halálát a mint a többi királyok megtudják, futásnak erednek. E naptól fogva emelkedett osztán fel a húnok és Ethele király lelke, s félelem szállotta meg a föld kerekségét, és ennek hallatára több ország adófizetéssel szolgált nekiek.

2. §. A húnok spanyolországi hadjáratáról.

A sereg harmadik csapata pedig, melly Miramammona ellen volt rendelve, a késedelem miatt a csatában nem vehetvén részt, Ethele haláláig a katalaunok közt maradt s végre Katalaunia lakosaivá lett. Mert csupán a húnok, az idegen nemzeteken kívül, háromszázharminczezeren és harminczketten voltak. Ezen húnok közzűl többen voltak a seregben kapitányokká téve, kiket a húnok nyelvén spán-oknak hívnak vala s kiknek nevéről nevezték később egész Ispániá-t, holott előbb katalaunoknak hívták őket.