Vendégkönyv

 

 Budai Imre 2003.10.10 – 14:22
Mi volt a tegnapi Illig előadáson? Valaki röviden összefoglalná? Nem volt időm elmenni. Köszönöm!

A tisztelt szerkesztőket pedig kérdezném lesz e az előadásnak nyoma itt honlapon? (videófelvétel..?)

 

 Kovács Botond Örs 2003.10.08 – 14:41
Az utóbbi időben mintha elhallgattak volna a nyilvánosságban az önök szavai. Jól lehet a SZAVVA azt követelné, hogy minél hangosabban tegyük közzé az igazságot.

A SZAVVA a minden ősmagyarok legigazabb teremtője. Már az ősi sumér testvéreink is rá hivatkoztak, amikor esküt tettek: Szav-va al-ka-ru-ur-ak, mondták azaz magyarul a ” a felemelt szavú ur karjára’.

Szeretném tudni, hogy miért nem szólnek az önök honlapján erről a nagy igazságról. MArácz László lefgutóbbi könyvében külön foglalkozik ezzel a kérdéssel, de önöknél erről semmit sem találni.

Sajnálom, hogy nem hallhatom Pap Gábort arról, hogy a Napút milyen kapcsolatban van az eltorzított történelemmel?

Üdvözlettel: K.B. Ö.

 

 Mesterházy Zsolt 2003.10.07 – 10:49
Kedves Lengyel Katalin!

Minden tiszteletem vállalkozó szellemű testvéréé, de az nem úgy van, hogy csak úgy arra kanyarodunk Ázsia közepébe rokonnézőbe.
Kínába vezetők nélkül be sem engedik, ha meg az ujgurokra kiváncsi közelről, még gyanús is lesz.
Néhány kutatót hírből ismerek: Bárdi László a pécsi egyetemen tanít, vezetett már oda expedíciót. Lovass Ferenc (MTV) többször forgatott arrafelé, meg Nepálban a magaroknál. Előadását hallottam pár éve. Azután a Duna TV vetített két fiatal magyar által készített filmet jó egy éve, ők a Hindukus környékén meg Rajasztánban jártak. Talán megvásárolható a film. (?)
Címeket sajnos nem tudok, de talán el tud indulni a keresésben. Talán még a magyar egyetemek keleti vagy török tanszékein tudhatnak valamit. (pl. ELTE, Szeged)
Üdvözlettel
MZS

 

 Lengyel Katalin 2003.10.06 – 20:39
Tisztelt Mesterházy Úr !

Rendszeres látogatója vagyok a Kitalált Középkor honlapnak, ezúttal azonban az alábbi kérdéssel szeretnék fordulni Önhöz, Kollégáihoz és Olvasóihoz:

Öcsém jelenleg Sydney-ben tölti tanulmányait, 2004. március-áprilisára tervezi a hazajövetelt. Az ősmagyar múltat hobbi szinten kutató barátja tervei szerint egy ‘kis rokonlátogatással’ egybekötve térnének haza Budapestre:a sarig ujgurok és a madzsarok meglátogatásával, Ázsián keresztül.

Minden gyakorlati információ nagy segítséget jelente számukra az út tervezése során. Illetve ha bármilyen irodalmat tudna ajánlani, hálás szívvel köszönöm.

Üdvözlettel,

Lengyel Katalin.

 

 

 Webmester 2003.10.05 – 20:58
Kedves Pál!

Köszönjük szépen az elismerő szavakat. Igyekszünk majd a továbbiakban is naprakészen frissíteni/bővíteni a honlapot. Látogasson el máskor is! 😉

 

 Faludi János István 2003.10.03 – 14:52

Üdvözlettel
http://members.chello.hu/faludijanos

 

 Fekete Pál 2003.10.02 – 10:12
Az honnlap üzemeltetőjének,
Gratulálok a munkájához, sok kormányzati portál nem működik ilyen igényesen.

 

 Mesterházy Zsolt 2003.09.25 – 20:06
Kedves Cseke úr!

Megígérhetem, ha közlésre érdemes anyag születne a kérdésben, találunk neki helyet e honlapon.
Viszonzásképpen bemutatom Önnek Magyarország második leggazdagabb minősített fenyőgyűjteményét, ha érdekli.

MZS

 

 Cseke Bence 2003.09.25 – 16:58
Tisztelt Mesterházy Úr!
Sopronban az Egyetemen utánakérdeztem az Erdőrendezés tanszéken (elsősorban itt oktatják kutatják az erdőállományok és ez egyesfák növekedését dendrometria c. tárgy keretében), de tanáraim meglehetősen fenntartók a kérdést illetően. Ismerik is, kérésemre előkeresnek egypár kutatást is, s van köztük olyan is, amelyik bizony nem a hurráoptimizmus talaján áll. Ezek ritkán kapnak bárhol is fórumot. Mindenesetre kevés szakma képes tudomásul venni időnként azt, hogy a ‘negatív eredmény is eredmény’, nálunk viszont a természet sokkal bölcsebb és kénytelenek vagyunk sokszor tudopmásul venni az eredményét.
A Nibelung kérdésnél felcseréltem a nevem és az e-mail címem. A hozzászólás dátumozása: 2003.09.05 – 11:55Tiszteletttel: Cseke Bence

 

 MZS 2003.09.23 – 19:50
Kedves Cseke úr!
Nem akartam meggyőzni semmiről, de ha a dendrológusok és botanászok összeszedik magukat, és saját érveiket megfogalmazzák, az csak előbbre vihet. Amint feltételeztem, régészek ötlete lehet az évgyűrűk felhasználása. Nyilvánvalónak tűnik, hogy nemcsak őshonos, de “eléggé” sokáig élő fajokat célszerű a kutatásba bevonni. Könnyen belátható talán a helyben élő fajok szerepének fontossága. A szálkásfenyővel (Pinus aristata) csak Arizona környékén érdemes hitelesnek elfogadható következtetésekbe bonyolódni, mert a 4000 éves metszlapok az ottani eredményeket rögzítik csak. Szóval fenntartásaival egyetértek.
A Niebelung kérdést nem találom. Segítene benne?

 

 Cseke Bence 2003.09.23 – 08:27
Tisztelt Mesterházy Úr!

Köszönöm, hogy a figyelmemet ráirányította erre a cikkre, de sajnos ez sem győzött meg. Holnap úgyis Sopronban leszek az egyetemen, rákérdezek a Növénytani ill. az Erdőrendezéstani Tanszéken, mit gondolnak ezzel kapcsolatban tisztelt tanáraim.
Megjegyzendő, hogy tegnap került a kezembe Uwe Topper könyve, és ő teljesen más oldalról megközelítve, de szintúgy lehangolónak tartja az eredményét a dendrokronológiának. Bár a könyvnek köszönhetően nem sokat aludtam. 🙁
(Megbeszélhetünk személyesen egy találkozót erdőben, keresünk hozzá való véghasználatot is (fakitermelés), és elbeszélgetnénk róla, akár többen is.)

más:
A Nibelung énekkel kapcsolatos kérdésemre, ha tudna, akkor kérem válaszoljon.

tisztelettel: Cseke Bence

 

 MZS 2003.09.22 – 21:00
Kedves Szász úr!
Az IPM cikke Uwe Topper most megjelent könyvének 163-184. oldalain közzétett szöveg.
Szerinte a szláv nyelvet Bizáncban találták fel 911 után mintegy keresztény eszperantóként. Ha ez az állítása igazolást nyerne, Európa történetéből néhány oldalt valóban újra kézbe kellene venni. Itthon is…

 

 olvasó 2003.09.22 – 18:43
Az említett cikk nincs meg véletlenül a világhálón?

 

 Szász Attila 2003.09.22 – 11:44
A Magyarországon megjelenő IPM legújabb számában van egy cikk, amiben ELISMERIK a történelemhamisítást. 🙂 Érdemes elolvasni. Ez azt jelenti, hogy győztünk?

 

 Szász Attila 2003.09.22 – 11:40
A Magyarországon megjelenő IPM legújabb számában van egy cikk, amiben ELISMERIK a történelemhamisítást. 🙂 Érdemes elolvasni. Ez azt jelenti, hogy győztünk?

 

 Mesterházy Zsolt 2003.09.22 – 11:33
Tisztelt Cseke úr!
A dendrokronológia vélhetően a régészeknek jutott eszébe először, amikor keltezési gondjaik támadtak. Találtam egy beszámolót e tárgyban Ecsedy Istvántól:

www.szovata.ro/muzeum/hun002/hun3/Regeszet/Ahogy.htm

Üdvözlettel

 

 Cseke Bence 2003.09.22 – 10:21
dendrokronológiai elmélkedés:
Nem tudom ki hogy van vele, de jómagam, mint gyakorló erdész, már egy ideje erősen gondolkodom a dendrokronolóiga használhatóságán. Végigfuttattam magamban tanulmányaimat, terepi tapasztalataimat, és ezzel kapcsolatos elképzeléseimet tárnám a honlap olvasói felé.
Induljunk két olyan fafajból, amelynek van esélye arra hogy sokáig fennmaradhasson megfelelő körülmények között. Igyekszem nem tudományoskodni, hanem a legközérthetőbb lenni. (És kéretik minden mai környezet és természetvédelmi aláhallást elkerülni)
1) Európai vörösfenyő: Rendkívül tartós fa, a feldolgozott faanyag évezredeken keresztül volt a templomépítésektől kezdve a házak-paloták építésén át faanyag egészen a gátak pilótafáinak (cölöpözés), ill. álló városok cölöpjeinek az egyik legelterjedtebb építőnayaga. Kiváló mechanikai tulajdonságai mellett tartós vízhatásra a gyantatartalma ‘bekövesedik’, és amiatt gyakorlatilag gombák által megtámadhtatatlan lesz. (nem hallottam valaha is vitték-e dendrokronológiai vizsgálatra). Velecétől Amszterdamig a Budai és Pesti alsórakparton át minden ‘vizes’ építkezésnél ott van.
2) Kocsányos- ill. Kocsánytalan tölgy: Szintén kiváló építőanyag, rendkívül elterjedt szerte a kontinensen. A tartós vizhatást nem viseli el, de ezen felül megfelelő kezeléssel szinte mindent. (lásd pl.: A középkori várépítéseknél a várkapuk tölgyanyagát sokáig a vár pöcében érlelték méretrevágás után, mert ott feltöltődött szilikátokkal, szerves savakkal, stb és gyújthatatlanná váltak.Képzeljünk el néhány alapesetet, hogy hogyan állhat egy fa, és hol állhat.
– Az optimális: Zárt állományban sík területen azonos korú faegyedek mellett. (ez az utóbbi két-három évszázad erdőgazdálkodására lehet jellemző síkvidéken, ártereken, máshol sehol!!!)
Hegyoldalban áll a fa.
– Völgyvonal mentén: A szükebb környezettől minden víz ide folyik össze, így jelentős víztöbblettel rendelkezik, erélyesebb a növekedése, sokkal nagyobbak az évgyűrűi, és egy esetleges száraz nyár mellett (mint idén), is tud folyamatosan nőni a fa vastagsága.
– Gerincvonal mentén: Ott áll az előző fától mondjuk húsz méterre és könnyen negyede annyi vízből gazdálkodik. Gyakorlatilag folyamatos évközbeni növekedését jelentősen befolyásolja a vegetációs periódusban lévő csapadék mennyisége és eloszlása. Sokszor kevés egyeletes eloszlásban, tartós növekedést eredményez, míg ritka csapadék, és ráaadásul akkor bőségesen gyakorlatilag nem felhasználható a faegyed számára, mert szinte mind elfolyik.
Ez már remélem megindítja az olvasók fantáziáját…

Fának a helyzete:
– Szabályosan növő fa. Szép egyenletes +- kör alakú évgyűrűszerkezettel növekszik
– Fiatal korban megdőlt fa: Bár a későbbiekben akár függőlegesen is nőhet fölfelé egyes törzsszakasza, gyakorlatilag mindig dölt helyzetben lesz. Eredménye ez elnyúló tojásdad alakú külpontos középpontú (0-ás évgyűrűjű) növekedés. (remélem érthető)
– Meredek területen álló fa: Mégha függőlegesen is nő, akkor is külpontos lesz, hasonlóan mint az előző példa!
Kezd a kép izgalmas lenni?

Mintakorong helyzete:
– Tőkorong: Gyakorlatiag használhatatlan, mivel terpeszedés, a gyökfők kifutása egy idős faegyednél már egy ‘amőboid’ alakot ad.
– Mellmagassági korong: A fenti probléma kiesik, kellően sok évgyűrűt ad, viszont a faegyed erdőbeni szociális helyzete messzemenően jelentkezik a fa évgyűrűszerkezetében akár a tőle pár méterre lévő, valóban azonos helyzetű fához képest.
– Koronatérből lévő korong: Pusztán csak az alatta/felette lévő ágak erősen eltorzítják az évgyűrűszerkezetet.
Hiszünk még a dendrokronológiában?

Nem tudom, hogy akkor amikor a módszert kitalálták hány erdészt kérdeztek meg (gyanítom egyet se), de az biztos, hogy hiába tűnik ötletesnek az elv, gaykorlatilag a természet ereje és változatossága miatt használhatatlan.
Példaként csak annyit, hogy egy 130 éves bükkösben 48-92 cm-ig mértem idén mellmagassági átmérőeloszlást, úgy hogy az állomány magassága függetlenül az átmérők értékétől két méteren belül volt. (ez ebben a korban erdészeti szemmel nézve nem tétel!!!) (Tatabánya 99-es tag A, B, C erdőrészlet). Az állomány 100%-os elegyarányú bükkös, és teljesen egykorú. Ilyenkor vajon mit mond a ‘tudomány’. Elé tennék két ilyen korongot, mindkettőn ott van durván 120 megszámolható évgyűrű… Mit mondana?
Nem is beszélve arról a már kényesebb kérdésről (bár ez leginkább a bükkre és a jegenyefenyőre igaz) akár 10-30 évig is elvegátal érdembeli(!) növekedés nélkül, és egyszer csak fényt kap, mert kidől mellőle egy idős fa. Úgy növekszik, mint amelyik csak 3 éves és ott van mellette. Ha valaki nekem a 2 cm-es átmérőn megszámolja azt az akár 15-25 évet ami ott van, az igencsak zseniális. Kiváltaképp, ha a belseje kirohad a fának később.

No csak ennyit szerettem volna, remélem nem voltam túl hosszú

Cseke Bence

 

 LDM 2003.09.21 – 01:14
Tisz-elt Úr-ak! Át kell kör-oszt-öl-ni a hun-lap tet-ő-jét. Tóth Gyúl-a nem bád-og-os, ha ki nem ész-re vet-te! Ám nál-a a lény-eg. Így nem mes-e, hogy a hun-ok let-tek új-ra gót-ként ki-tal-ál-va, nem a köz-ép-kor. Azt visz-sza kell áll-ít-a-ni a mi szám-unk-ra úgy, a-hogy volt. Nincs a-ki eb-be be-le-szól-hat-na. No, de menny-i-vel gazd-ag-abb mind-en, ha csak rá néz-ünk is! Hát ha még él-ünk is menny-e-i kép-es-ség-ünk-kel! És ezt vedd úgy, mint ben-ső par-ancs-ot! Élj úgy már más nap-tól, mint ha meg sem ham-is-ít-tot-ták vol-na múlt-ad-at! Az új lap legy-en: A-til-la hun-lap. Az új jel-szó: Hun-mag-úr Menny-úr-ság. Mi új-ság? Nap-al-att? Tud-ni il-lik, hogy mi il-likkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk!

 

 LMD 2003.09.10 – 00:22
Azért lenne jó az olimpia minálunk, mert akkor az üzenőbotokra (staféta) szép és fontos gondolatokat rónánk, hogy mielőbb eljuttassák a futók az emberiséghez, s így kevésbé csúszna ki a kezükből, a váltásnál se. Az emberiség meg megtanulhatná, hogy így megy ez már vagy harmincezer év óta, amikor okos őseink a nyelvünket a mai formára hozták és írást is szerkesztettek hozzá (Varga Csaba szóbeli közlése egy augusztusi konferencián).

Egy ilyen történelmi botot az e honlapon főszereplő két évszám is díszíthetne, a 614 és 911, s mit ad Isten, ha visszavinnénk a Kr. e.-i időbe, ott nem a kitalált “karoling birodalmat”, hanem pontosan a kitalált “asszír birodalmat” jelöli kezdet és végpontként e két szám több “híradásban” is, amelyek a bősz szövegkönyvírókat követik.
(Meszlényi uram nagyobb boldogságára.)

Kérem Melinda fénypostáját, hogy elküldjem neki a Gyüjtő-medencei őshazáról szóló Cser Ferenc: Gyökerek c. korszakalkotó műve lerövidítését egyelőre, illetve kérjük, hogy nézze még a www.varga.hu – magyar-latin elemzéseit is.

S még az Ehnaton kérdéshez csak röviden a lényeget: A mitanni irány nagyon jó, és Imre Kálmán könyve is eligazít errefelé. Hanem aztán az azonosítása egy mitikus hőssel egy későbbi vallás számára, bizony az előbb említett stafétabot kissé korábbi változatának is feltűnhetne, annyi benne az anakronizmus, sőt nyilvánvalóan semmit nem tudtak azokról a korábbi korokról, amelyekre olyan nagy részletességgel hivatkoztak (saját korszakuk tapasztalatai alapján).

És végül a csattanó: Szerethetnek-e bennünket az ukránok, ha mi nem szeretjük őket? Vagy adtuk valamilyen jelét? Elment tőlünk valaki arra a konferenciára? És ott el tudta volna mondani mindazt az igazságot a
délszkítákkal való kapcsolatunkról, ami már nyilvánvaló? Mindenesetre mi itt voltunk nekik a szomszédban akkor is, sőt azok is mi voltunk, akikről ezt a szenzációt megjelentették.

 

 Kisfaludy György 2003.09.09 – 22:28
Először is gratulálni szeretnék a gondos szerkesztői és alkotói gárdának. Elmondhatatlanul fontosnak tartom azt, hogy felkutassuk az igazságot. Ez az igazság sokkal távolabbra mutat, mint ahogyan a lemerészebb kutatók gondolnák, mert térben és időben nagyon messzire vezetnek népünk történelmének a szálai. Ismereteink szerint úgy 70000 év óta mondhatjuk magunkat magyarnak. A magyar nem egy újonnan kialakult népség, hanem fénykorunkban legalább az ismert és lakott világ felét is uraltuk. Ennek persze el kellett (és kell) tűnnie a történelmi sűlyesztőben. Ezen nagyon sokan munkálkodtak a múltunkban, és napjainkban is.

Arvisuránk – igazírásunk 9000 évre visszamenőleg hordoz történeti információkat, és ebből kiderül az is, hogy számtalan esetben léptünk kapcsolatba földönkivüli lényekkel. Szándékosan írok lényeket, mert bizony nem mindegyik volt homo-sapiens típusú. Az is kiderül innen, hogy vérünkben is hordozunk ilyen géneket, miután történtek vegyes házasságok. Itt már ezer évekkel ezelőtt is le volt írva a négy vércsoport is. Gonosz hazugság az is, hogy Európában tanultunk meg írni, mert rovásírásunk is földönkívüli eredetű. Anahita ősanyánktól tanultuk, és azóta örökítettük tovább. Már Agaba egyszerűsítő írásreformja idején is kiforrott írásjelkészlettel írtunk. (Kr.előtt 4040-ben) 36 írásjelből állt. Népcsoportjaink írásában 35-44 írásjelünk beszélt nyelvünk minden hangzóját jelölte, így tökéletesen alkalmas volt annak írásbeli rögzítésre. A földönkívüli rokonságunk nem valami fenyegető rém volt, mint a mai hollywoodi filmekben, hanem szerető testvérek, akik résztvettek sportversenyeinken, és minden tőlük telhetőt megtettek az itteni népesség tanítására és megóvására. Innen ered a mára nagyon megfogyatkozott népmeséink nagyrésze, és ezért mesélnek olyan fura dolgokról a mondáink. A tudást adják át gyakran tudatlanul. A fogaközt tartva, a szent tudást a túlsó partra. Itt megérthetjük népünk legnagyobb titkait. Pédául; vagy húsz mesében találtam rá a fénykvantum működési elvének és működési részleteit is. Ugyanígy le van ezekben írva a mindent hordozó téridő is. Már csak itt, és népdalainkban maradt ránk ennek lényege, ezért használjuk a szent pentatont. Öt hang, öt Fiú. A szent Szél, amit szentléleknek hívnak napjainkban. Aki ezt érti, az nem fogy ki az energiából. Mert a téridő maga az energia. A jurták is ennek a tudásnak a hordozói. És az eszkimók jégkunyhói is. Az inuitok 7000 éve építenek jégkunyhókat. Ők mondták nekem. De ebben bizony benne van a boltív és a kupola alapelve is.

A szálak tehát egy dicsőségesebb múltba vezetnek, amikor tudásunk a mainál is sokkal fejlettebb volt, de az égi kapcsolat ritkulásával minden technika hamar leamortizálódik, és a tudás is errodál. Pláne, ha ezen nagy ambícióval munkálkodnak. A dicsőséges múltat nem mi hamisítottuk össze magunknak, hanem azok, akik rendre átírták a történelmünk lapjait. Ugyanezek rakták a maja könyvekből a máglyákat, és ezek irtottak ki minden írástudónkat. Gátlástalan koncepciós perekkel. Ezért fontos ma, a huszonnegyedik órában minden még fellelhető kultúrális és tudásemlékünket összegyűjteni, mert már élnek azok, akik meg is értik ezeket az üzeneteket.
Én nem történész vagyok, hanem lelkész, de nagyon szeretem a történelmünket és a filozófiát. Már kezdem érteni is…
www.tar.hu/netudki/

Page: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24