A tisztelt szerkesztőket pedig kérdezném lesz e az előadásnak nyoma itt honlapon? (videófelvétel..?)

A SZAVVA a minden ősmagyarok legigazabb teremtője. Már az ősi sumér testvéreink is rá hivatkoztak, amikor esküt tettek: Szav-va al-ka-ru-ur-ak, mondták azaz magyarul a ” a felemelt szavú ur karjára’.

Szeretném tudni, hogy miért nem szólnek az önök honlapján erről a nagy igazságról. MArácz László lefgutóbbi könyvében külön foglalkozik ezzel a kérdéssel, de önöknél erről semmit sem találni.

Sajnálom, hogy nem hallhatom Pap Gábort arról, hogy a Napút milyen kapcsolatban van az eltorzított történelemmel?

Üdvözlettel: K.B. Ö.

Minden tiszteletem vállalkozó szellemű testvéréé, de az nem úgy van, hogy csak úgy arra kanyarodunk Ázsia közepébe rokonnézőbe.
Kínába vezetők nélkül be sem engedik, ha meg az ujgurokra kiváncsi közelről, még gyanús is lesz.
Néhány kutatót hírből ismerek: Bárdi László a pécsi egyetemen tanít, vezetett már oda expedíciót. Lovass Ferenc (MTV) többször forgatott arrafelé, meg Nepálban a magaroknál. Előadását hallottam pár éve. Azután a Duna TV vetített két fiatal magyar által készített filmet jó egy éve, ők a Hindukus környékén meg Rajasztánban jártak. Talán megvásárolható a film. (?)
Címeket sajnos nem tudok, de talán el tud indulni a keresésben. Talán még a magyar egyetemek keleti vagy török tanszékein tudhatnak valamit. (pl. ELTE, Szeged)
Üdvözlettel
MZS

Rendszeres látogatója vagyok a Kitalált Középkor honlapnak, ezúttal azonban az alábbi kérdéssel szeretnék fordulni Önhöz, Kollégáihoz és Olvasóihoz:

Öcsém jelenleg Sydney-ben tölti tanulmányait, 2004. március-áprilisára tervezi a hazajövetelt. Az ősmagyar múltat hobbi szinten kutató barátja tervei szerint egy ‘kis rokonlátogatással’ egybekötve térnének haza Budapestre:a sarig ujgurok és a madzsarok meglátogatásával, Ázsián keresztül.

Minden gyakorlati információ nagy segítséget jelente számukra az út tervezése során. Illetve ha bármilyen irodalmat tudna ajánlani, hálás szívvel köszönöm.

Üdvözlettel,

Lengyel Katalin.

Köszönjük szépen az elismerő szavakat. Igyekszünk majd a továbbiakban is naprakészen frissíteni/bővíteni a honlapot. Látogasson el máskor is! 😉

Megígérhetem, ha közlésre érdemes anyag születne a kérdésben, találunk neki helyet e honlapon.
Viszonzásképpen bemutatom Önnek Magyarország második leggazdagabb minősített fenyőgyűjteményét, ha érdekli.

MZS

Köszönöm, hogy a figyelmemet ráirányította erre a cikkre, de sajnos ez sem győzött meg. Holnap úgyis Sopronban leszek az egyetemen, rákérdezek a Növénytani ill. az Erdőrendezéstani Tanszéken, mit gondolnak ezzel kapcsolatban tisztelt tanáraim.
Megjegyzendő, hogy tegnap került a kezembe Uwe Topper könyve, és ő teljesen más oldalról megközelítve, de szintúgy lehangolónak tartja az eredményét a dendrokronológiának. Bár a könyvnek köszönhetően nem sokat aludtam. 🙁
(Megbeszélhetünk személyesen egy találkozót erdőben, keresünk hozzá való véghasználatot is (fakitermelés), és elbeszélgetnénk róla, akár többen is.)

más:
A Nibelung énekkel kapcsolatos kérdésemre, ha tudna, akkor kérem válaszoljon.

tisztelettel: Cseke Bence

Fának a helyzete:
– Szabályosan növő fa. Szép egyenletes +- kör alakú évgyűrűszerkezettel növekszik
– Fiatal korban megdőlt fa: Bár a későbbiekben akár függőlegesen is nőhet fölfelé egyes törzsszakasza, gyakorlatilag mindig dölt helyzetben lesz. Eredménye ez elnyúló tojásdad alakú külpontos középpontú (0-ás évgyűrűjű) növekedés. (remélem érthető)
– Meredek területen álló fa: Mégha függőlegesen is nő, akkor is külpontos lesz, hasonlóan mint az előző példa!
Kezd a kép izgalmas lenni?

Mintakorong helyzete:
– Tőkorong: Gyakorlatiag használhatatlan, mivel terpeszedés, a gyökfők kifutása egy idős faegyednél már egy ‘amőboid’ alakot ad.
– Mellmagassági korong: A fenti probléma kiesik, kellően sok évgyűrűt ad, viszont a faegyed erdőbeni szociális helyzete messzemenően jelentkezik a fa évgyűrűszerkezetében akár a tőle pár méterre lévő, valóban azonos helyzetű fához képest.
– Koronatérből lévő korong: Pusztán csak az alatta/felette lévő ágak erősen eltorzítják az évgyűrűszerkezetet.
Hiszünk még a dendrokronológiában?

Nem tudom, hogy akkor amikor a módszert kitalálták hány erdészt kérdeztek meg (gyanítom egyet se), de az biztos, hogy hiába tűnik ötletesnek az elv, gaykorlatilag a természet ereje és változatossága miatt használhatatlan.
Példaként csak annyit, hogy egy 130 éves bükkösben 48-92 cm-ig mértem idén mellmagassági átmérőeloszlást, úgy hogy az állomány magassága függetlenül az átmérők értékétől két méteren belül volt. (ez ebben a korban erdészeti szemmel nézve nem tétel!!!) (Tatabánya 99-es tag A, B, C erdőrészlet). Az állomány 100%-os elegyarányú bükkös, és teljesen egykorú. Ilyenkor vajon mit mond a ‘tudomány’. Elé tennék két ilyen korongot, mindkettőn ott van durván 120 megszámolható évgyűrű… Mit mondana?
Nem is beszélve arról a már kényesebb kérdésről (bár ez leginkább a bükkre és a jegenyefenyőre igaz) akár 10-30 évig is elvegátal érdembeli(!) növekedés nélkül, és egyszer csak fényt kap, mert kidől mellőle egy idős fa. Úgy növekszik, mint amelyik csak 3 éves és ott van mellette. Ha valaki nekem a 2 cm-es átmérőn megszámolja azt az akár 15-25 évet ami ott van, az igencsak zseniális. Kiváltaképp, ha a belseje kirohad a fának később.

No csak ennyit szerettem volna, remélem nem voltam túl hosszú

Cseke Bence

Egy ilyen történelmi botot az e honlapon főszereplő két évszám is díszíthetne, a 614 és 911, s mit ad Isten, ha visszavinnénk a Kr. e.-i időbe, ott nem a kitalált “karoling birodalmat”, hanem pontosan a kitalált “asszír birodalmat” jelöli kezdet és végpontként e két szám több “híradásban” is, amelyek a bősz szövegkönyvírókat követik.
(Meszlényi uram nagyobb boldogságára.)

Kérem Melinda fénypostáját, hogy elküldjem neki a Gyüjtő-medencei őshazáról szóló Cser Ferenc: Gyökerek c. korszakalkotó műve lerövidítését egyelőre, illetve kérjük, hogy nézze még a www.varga.hu – magyar-latin elemzéseit is.

S még az Ehnaton kérdéshez csak röviden a lényeget: A mitanni irány nagyon jó, és Imre Kálmán könyve is eligazít errefelé. Hanem aztán az azonosítása egy mitikus hőssel egy későbbi vallás számára, bizony az előbb említett stafétabot kissé korábbi változatának is feltűnhetne, annyi benne az anakronizmus, sőt nyilvánvalóan semmit nem tudtak azokról a korábbi korokról, amelyekre olyan nagy részletességgel hivatkoztak (saját korszakuk tapasztalatai alapján).

És végül a csattanó: Szerethetnek-e bennünket az ukránok, ha mi nem szeretjük őket? Vagy adtuk valamilyen jelét? Elment tőlünk valaki arra a konferenciára? És ott el tudta volna mondani mindazt az igazságot a
délszkítákkal való kapcsolatunkról, ami már nyilvánvaló? Mindenesetre mi itt voltunk nekik a szomszédban akkor is, sőt azok is mi voltunk, akikről ezt a szenzációt megjelentették.

Arvisuránk – igazírásunk 9000 évre visszamenőleg hordoz történeti információkat, és ebből kiderül az is, hogy számtalan esetben léptünk kapcsolatba földönkivüli lényekkel. Szándékosan írok lényeket, mert bizony nem mindegyik volt homo-sapiens típusú. Az is kiderül innen, hogy vérünkben is hordozunk ilyen géneket, miután történtek vegyes házasságok. Itt már ezer évekkel ezelőtt is le volt írva a négy vércsoport is. Gonosz hazugság az is, hogy Európában tanultunk meg írni, mert rovásírásunk is földönkívüli eredetű. Anahita ősanyánktól tanultuk, és azóta örökítettük tovább. Már Agaba egyszerűsítő írásreformja idején is kiforrott írásjelkészlettel írtunk. (Kr.előtt 4040-ben) 36 írásjelből állt. Népcsoportjaink írásában 35-44 írásjelünk beszélt nyelvünk minden hangzóját jelölte, így tökéletesen alkalmas volt annak írásbeli rögzítésre. A földönkívüli rokonságunk nem valami fenyegető rém volt, mint a mai hollywoodi filmekben, hanem szerető testvérek, akik résztvettek sportversenyeinken, és minden tőlük telhetőt megtettek az itteni népesség tanítására és megóvására. Innen ered a mára nagyon megfogyatkozott népmeséink nagyrésze, és ezért mesélnek olyan fura dolgokról a mondáink. A tudást adják át gyakran tudatlanul. A fogaközt tartva, a szent tudást a túlsó partra. Itt megérthetjük népünk legnagyobb titkait. Pédául; vagy húsz mesében találtam rá a fénykvantum működési elvének és működési részleteit is. Ugyanígy le van ezekben írva a mindent hordozó téridő is. Már csak itt, és népdalainkban maradt ránk ennek lényege, ezért használjuk a szent pentatont. Öt hang, öt Fiú. A szent Szél, amit szentléleknek hívnak napjainkban. Aki ezt érti, az nem fogy ki az energiából. Mert a téridő maga az energia. A jurták is ennek a tudásnak a hordozói. És az eszkimók jégkunyhói is. Az inuitok 7000 éve építenek jégkunyhókat. Ők mondták nekem. De ebben bizony benne van a boltív és a kupola alapelve is.

A szálak tehát egy dicsőségesebb múltba vezetnek, amikor tudásunk a mainál is sokkal fejlettebb volt, de az égi kapcsolat ritkulásával minden technika hamar leamortizálódik, és a tudás is errodál. Pláne, ha ezen nagy ambícióval munkálkodnak. A dicsőséges múltat nem mi hamisítottuk össze magunknak, hanem azok, akik rendre átírták a történelmünk lapjait. Ugyanezek rakták a maja könyvekből a máglyákat, és ezek irtottak ki minden írástudónkat. Gátlástalan koncepciós perekkel. Ezért fontos ma, a huszonnegyedik órában minden még fellelhető kultúrális és tudásemlékünket összegyűjteni, mert már élnek azok, akik meg is értik ezeket az üzeneteket.
Én nem történész vagyok, hanem lelkész, de nagyon szeretem a történelmünket és a filozófiát. Már kezdem érteni is…
www.tar.hu/netudki/