Kerem kuldjek el nekem Pap Gábor Kitalált középkor cimu konyvet elektronikus formatumban (ugy ertettem elerheto, de nem tudom letolteni).

Köszönöm szépen a visszajelzést.
A hiányzó tömörített fájlokat pótoltam; mostmár elérhető.

www.kitalaltkozepkor.hu/kkozepkor_teljes.exe

-KVM-

Tisztelettel,

Székely Zolta

Dr. Detre Csaba: Hun szavak, szövegek c. írását újra elérhetővé tettük!

Üdvözlettel: A szerkesztő

Sajnos Tóth Gyula nagyszerű irását nem sikerült letöltenem. Lehet, hogy ez is a honlap korábbi feltörésének az oka? Ha lehetséges kérem küldjék el Windows-os formában az email címemre.

Napokon belül pótoljuk őket s letölthetőek lesznek ismét. Nézzen vissza később is.

Tolnai Gábor 2004.02.16 – 11:43

[…]

Őszintén sajnálom a honlapot.:((
Mekkora kár keletkezett? Hány írás “veszett el”?
Vajh ki tehette?
Miért pont ezt az oldalt?

Szerencsére úgy néz ki sikerült mindent megmenteni, csak a vendégkönyv adatbázisa veszett el. A szerver törést egy “Infection Group” nevű cracker-csapat követte el, s csak találgatni tudom az okát: – lehet, hogy csak szórakoztak, de elképzelhető hogy valaki felbérelte őket; nem tudom… Reméljük a jövőben nem fordul elő hasonló eset.
Üdv.: Kiss Viktor M.

http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f;=4&t;=000257&p;=16

Őszintén sajnálom a honlapot.:((
Mekkora kár keletkezett? Hány írás “veszett el”?
Vajh ki tehette?
Miért pont ezt az oldalt?
Van sejtésem, hogy melyik oldalak lehetnek a következő célpontok…
De inkább nem akarok tippet adni az önjelölt igazságosztó “hekkerek”nek és megbízóiknak…
A hatalom által “eretneknek” tartott művek elpusztítása, a könyvégetések jutnak eszembe…
Vagy csak üldözési mániám van?! hmmm…

üdvözlettel:
Tolnai Gábor

< BR>

—

—

—

Nem tudom mit vélhetett gunyorosnak. A szálkát magamra értettem. Nyilván mások majd nálam látják a szálkát.
Elhangzott válaszait a szavakkal kapcsolatban tudomásul vettem. De azokról nem vitatkozhatom, mert nem a szakmám.
A lényegi kérdésen dolgozok továbbra is.

Üdvözlettel
Mesterházy Zsolt

Nem tudom mi az oka annka, hogy a látszólag közömbös, tudományosnak nevezett kérdésekről szólva időnként gunyoros megjegyzéseket tesz rám. Nem hiszem, hogy talál hasonló személyeskedő megjegyzést (az eéfogultsággal való vádaskodásomat leszámítva) az írásaimban.

Egyébként érdemes lenne kollégájának a kocsmának menni, mert a listáról általam írtakból azért az kiderül, hogy nem egy esetben olyan finn szavakra hivatkozik, amelyek nincsenek is (ide tartozik a kesantopeslto is. UI. az, hogy a keseanto finnül ugart jelent, azt is jelenti – amit szhintén írtam már -, hogy kesantopelto szó és fogalom nincsen, a listában meg az van.)

Amúgy téved. én nem vagyok alkalmas az ilyen etimologizálásra, s ketőnk közt az a különbség, hogy ezt én magam is tudom, kedves barátja meg azt hiszi, hogy ő igen. Ennyi.

A magyar-szláv-török kérdésről meg nincs véleményem. Egyszerűen azért – mert mint már ezt is írtam – nem foglalkozom/tam nyelvtörténeti kérdésekkel. Amit én a nyelvtörténetre vonatkoztatni tudok, az az általános ismeret magáról a nyelvről. Ez sajnos megakadályozza azt a széles, szinte határtalan gondolat áradást nyelvtörténeti és egyéb, a nyelvre vonatkozó kérdésekben, amely lehet a sajátja annka, aki a nyelv általános tulajdonságait laza egyszerűséggel helyettesíti valami mással.

Mivel én nem akarok más alapra helyezkedni – s nyilván ön sem – ezért nem érdemes ezeket az ön által felvetett kérdéseket megvitatnunk: az alapállásunk különbözősége miatt egymás melletti elbeszélésről lenne csak szó.

Mellesleg egyébként is erről van szó. Ha átolvassa – vagy emlékszik rá – eddigi levélváltásunkat, eddog az történz, hogy rendszerint megválaszolom az éppen felvetett újabb kérdéseket, problémákat -, vagy úgy, hogy elzárkózom a direkt választól, vagy úgy, hogy mondok valamit. Ehhez képest ön rendszeresen elsiklik ezek felett, illetve tesz valami megjegyzést ugyan, de azonnal valami új dologgal áll elő.

Érdekelt volna pl. hogy a magyar-finn szólista kritikája (ami nemcsak a kérdéses 3 szót érintette) után is elfogadja-e a többi egyeztetést? A török (pl. m sarló f sirppi) kérdésére azért nem tértem, ki, mert az nem a magyar-finn lista kérdése. Nagyon jól tette, hogy nem szerpeltette ott a török szavakat.

Az ugorok (vagy mások) amerikai útja egyébként szerintem érdekes dolog, de oly régi eseményekről van szó, amelynek nyelvi vonatkozásait meglehetősen óvatosan kellene kezelni. 40000 év meglehetősen nagy időtávolság, s nyelvi források nélkül tárgyak alapján egy népesség nyelvi viszonyairól szólni meglehetősen jelentős bátorságra vall.

Maradjunk tehát az elfelejtett kérdésnél: isfahani forrásunk eredetisége.

Barátsággal:

Kozmács István

PS.: Köszönöm a nevem helyesbítésést.

Azt írja:
Azaz a pelto a művelt föld neve, a kesanto az ugar neve…

Hálás vagyok Önnek mégis, kedves ismerősömnek nem kell a kocsmának indulnia. Ezek szerint én sem hullok a mélybe (azonnal), mert átvettem tőle eszmefuttatásának egy darabját.

Ön igazán jogosult lenne a “kesanto” – ugar kérdéskör beható etimologizálására. Kérem, ha bármi közlendője van e tárgyban, ne rejtse véka alá.

A korábbi finn-magyar szószedet mellől szándékosan elhagytam a török megfelelőket. Egyrészt azért, mert csak saját szótározásommal terheltem volna meg, másrészt azért, mert az alma, árpa és balta neveken kívül semmi kapcsolat nem látszott az anyagon (feltéve persze, hogy etimológiai elemzésekkel néhány esetben növelni lehetett volna a lehetséges kapcsolatok számát.) Magyarul annyira eltérő anyag bukkant elő, hogy nem is látszott érdemesnek gondolkodni sem kapcsolatokon.

Kérdés ugyanakkor, hogy ön mikortól látja lehetségesnek szláv és török nyelvi anyag közlekedését a magyarok által belakott tájakon? A szlávok Kr. e. 1-300 táján alakulnának ki a Pripjaty vidékén, a mai szóhasználattal illetett török a Kr. u. VI. század táján – a közmegegyezés szerint. A velük való kapcsolatokat vélhetően ezen időszakokhoz kellene kötni. Most nem szeretnék sokezer éves szláv-török ügyekbe bonyolódni, mert eszerint ilyenek létezése kevéssé valószínű.

Gondolom tudja, hogy ebben a szakmában a másik szemében mindig előbb látszik a szálka, mint a sajátunkban a gerenda. Így vagyok én Szabó István Mihály akadémikus elgondolásával is. Vannak használhatónak tűnő felvetései, és vannak kevésbé ilyenek. Az ugor amerikai felvonulás használhatónak látszik a korábban felemlítettek miatt. Vele kapcsolatban az tűnt fel, hogy nem támadja senki sem a hivatásosok közül. Ha azt valaki más írta volna, vélhetően nem közlik a Históriában, megmondták volna neki, hogy biológusnak az őstörténethez kuss, vagy valami ilyesmi. Meg kellett volna írnia valakinek, hogy nem a szakmája, mit akar itt szennyezni, meg ilyenek. De nem, készséggel tálalták a volt akadémiai elnök lapjában. Ez már önmagában gyanús (lehet).

Nos, ha Szabó vonulási térképeire ránéz, rájön a megoldásra. Ha rátesszük az iskolai történeti atlaszok magyar előtörténeti térképeire az ő működési területét, akkor rájövünk: semmiben sem tér el az abban foglaltaktól. Észak, észak és észak, Ural itt és ott, Jenyiszej, Ob, Irtis és a fagy vidéke. Szabó ezt ragozta el 40000 évre visszamenőleg. A 40000 azért érdekes, mert rajtam kívül néhányan éppen 40000 évben látják a magyar előzményeket. De itt, errefelé Európában, és éppen a Kárpát-medencében IS. Ö 43000-ben valahonnét Anatólia felől bevonultat valakiket Európába, majd ettől kezdve onnét semmi. Csak a fagy birodalmából jöhet az áldás. Igaz, hogy az Urálban 15000 éve kilóméteres jég volt, de nem számít.

De még ez sem lenne olyan nagy baj. De ő sem akar tudomást venni a sztyeppe történelméről. Semmit nem mond az okkeresek népéről, elfelejti Andronovót, Afanaszjevót és társait, a sztyeppe etnogenezisének letéteményeseit, amelynek bronzkori anyaga teljesen megegyezik egész Európa bronzkori anyagával, és természetesen minden ebből következőt is.

Kínosan vigyáz rá, nehogy akár Közép-Ázsiával vagy bárkivel keresztezze a 40000 éves északi ugor történelmet, mert akkor már nem közlik le és hiába is lenne akadémikus.

Az a nyelv, amiről itt beszélgetni próbálunk, sem időben, sem térben nem fér bele a magyar történetírásba. Nagy Géza, kiváló tudósunk annak idején kifejtette nyelvtörténeti kutatásainak eredményét az ugor kérdésben. Ön is elolvashatja: https://www.kitalaltkozepkor.hu/mesterhazyzsolt_kincsestar/11_aturaniakostortenete.html Ha tehát az ugorokat valaki szóbahozza újra, azért elismerés jár. De. A Kaukázus Szabó elgondolásába nem fér bele, a déli oldala meg végképpen nem. A sztyeppe, amely népek százait tette műveltekké, az nála sem látszik.

Üdvözlettel
Mesterházy Zsolt

Utólag vettem észre, hogy az előző megszólításban melléütöttem: természetesen ott is Mesterházy az érvényes.

Bocsánat.

Kozmács István

Ha tudtam volna, hogy ilyen hatással lesznek a magyar-finn listára tett megjegyzéseim, le se írom őket.

Nem kell a szerzőnek elszomorodnia, nem kell letörnie, s emiatt kocsmáznia sem kell. De érdemes pl. ismerni a finn nyelvet.

Barátsággal:

Kozmács István

PS.: nem azért mert zavar, szokva vagyok, de O, azaz KOzmács. Köszönöm. Voltam már Ozmár is, a Kuzmács mégiscsak jobb.

PS2.: Most már értem az aggodalmát a szerző iránt. Elolvastam az önnel készült interjút a Demokratában, amiben pont a fenti három szó volt az, amire egész elméletet épített. Igazán sajnálom, hogy ilyen goromba voltam. Kifejthettem volna bővebben is az ellenvetéseim okát, pl. az élet – elo, pelto – föld, és kesantopelto – ugar ügyben.

Idemásolom önnek épp ezért a finn értelmező szótár kesanto adatát:

kesanto: kylvämätön, kasvussa olematon pelto, kesämaa
azaz: kesanto: bevetetlen, művelésbe nem fogott szántó, nyáriföld (ez szószeriti fordítás, ilyen persze magyarul nincs.)

Azaz a pelto a művelt föld neve a kesanto az ugar neve, kesantopelto meg nem létező kifejezés finnül, viszont az ugar másik neve kasäMAA.

De szerintem teljesen fölösleges nekem bármiről bármit írnom. Hiszen ha minden a magyar nyelvből származik, akkor persze – mint ahogy ki is fejtette a könyvében talán – minden visszafelé érvényes, azaz jövevény szavak szlávból, törökből stb. Nem is erőlködöm tovább.

Tisztelettel:

KI